A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
A 100 éves Vegyészmérnöki Kar története
kémiai technológia c. tantárgyat 1905 óta hallgattak kötelezően. A tanszék megalakításáig ezt Kosutány Tamás, az Országos Kémiai Intézet igazgatója, a lisztkémia híres tudósa adta elő. A Műegyetem 1918 19. tanévig bezárólag összesen 372 vegyészi, ill. vegyészmérnöki oklevelet adott ki. A köztársaság, majd Tanácsköztársaság nagyon rövid korszakot jelentett ahhoz, hogy maradandó alkotásokat tudott volna létrehozni az egyetemi szakoktatásban, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy vesztett háború után gazdaságilag kimerült országban jött létre, külföldi fegyveres intervenció közepette. E rövid korszaknak, amelyben inkább tervek, elképzelések születtek, akkora volt a dinamikája, s tervei annyira korszerűek és jövőbelátóak voltak, hogy közülük több a kor életének következő korszakában megvalósult, annak ellenére, hogy az ellenforradalmi korszak volt, amely a Tanácsköztár- ságot alapjaiban tagadta és intézkedéseit annullálni kívánta. Az 1919. május 22-én a Műegyetem általános reformjáról szóló közoktatási népbiztosi leirat a vegyészmérnöki osztállyal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „különösen a fizikai kémia oktatásának kívánok az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítani”. Az Általános Kémiai Tanszék helyére egy „anorganikus és analitikai kémiai” és egy „fizikai kémiai” tanszék felállítását gondolta a népbiztosság célszerűnek. Valószínűleg tartozott a leirathoz egy részletesebb tantervi javaslat is, melyet azonban meglelni nem sikerült. Az osztály július 5-i ülésén vitatta meg e javaslatot 'Sigmond dékán vezetésével és készítette el reformjavaslatát. Ebben az osztály „örömmel üdvözli a Népbiztosságnak szándékát, hogy a vegyészmérnök hallgatók kiképzését új tanszékek felállításával és szakelőadók megbízásával tökéletesíteni kívánja. Vigyázni kell azonban arra, hogy a magasabb elméleti kiképzés ne történjék a technikai gyakorlati kiképzés rovására.” A kar nem értett egyet az analitikai gyakorlatok óraszámának csökkentésével, sem avval, hogy ez a tárgy az első félévben kezdetét vegye. Nyomatékosan hangsúlyozza a javaslat, hogy a legelső teendő egy megfelelő szerves kémiai laboratórium létesítése, ahol megfelelő gyakorlatok végezhetők. Javasolja a matematika óraszámának emelését. Javasolja speciális kollégiumok hirdetését termodinamikából, metallográfiából, fotográfiából, radiokémiából, agrogeológiából és talajtanból. Helyesli új fizikai kémiai tanszék létesítését. A tantervi reformra természetesen nem került sor. A benne foglalt gondolatokból azonban, mint említettük, szükségszerűen megvalósult néhány a Tanácsköztársaság bukása után is. így új tanszékeket szervezetek. A Kémiai Tanszékből leválasztva megszervezték a Szervetlen Kémiai Tanszéket 1921- ben. Vezetője Putnoky László lett. Daday Jenő, az állattan professzora 1920- ban elhunyt, utána ezt a tanszéket már nem töltötték be, hanem átszervezték Élelmiszerkémiai Tanszékké, melynek első professzorává 1921-ben Vük Mihályt nevezték ki. Tangl Károly, a kísérleti fizika professzora 1921-ben a tudományegyetem meghívásának tett eleget. A tanszéket utána kettéválasztották kísérleti és kémiai fizikára. A kísérleti fizika kivált a vegyészmérnöki osztály keretéből, helyette maradt az 1924-ben alakult Kémiai Fizikai Tanszék. Ez volt Magyarország első kémiai fizikai tanszéke. A tanszéket Strauss Ármin vezette rendkívüli tanárként, aki akkor már több mint húsz éve tevékenykedett Schuller és Tangl mellett s vett részt a vegyészek oktatásában. Egyetemi tanárrá azonban csak 1926-ban nyert kinevezést. Pfeifer Ignác a Tanácsköztársaság alatt a szociális termelési népbiztos52
