A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1971. évben
Kidolgoztuk az erre az acélfajtára használható ponthegesztési technológia paramétereit és munkarendjét. Megbízó: Beton- és Vasbetonipari Művek. Ridegtörékenységi vizsgálatok alkalmazása alumíniumötvözetekre. A munka célja olyan vizsgálati módszerek felkutatása volt, amelyek segítségével az alumíniumötvözetek törése elemezhető. Szoros együttműködésben a FÉMKUT-tal 3 féle szilárdsági és fraktográfiai módszert adaptáltunk, melyek mindegyike érzékenyen jelzi a különféle anyagok törési sajátosságai közötti különbségeket még akkor is, ha a szokványos anyagvizsgálati jellemző mérőszámaik csaknem azonosak. Megbízó: Fémipari Kutató Intézet. VILLAMOSIPARI ANYAGTECHNOLÓGIA TANSZÉK Tan- és szakkönyv Karsai Tibor: Erősáramú ipari technológia. Bp. Műszaki K. 1971. 536. Szakdolgozat Mucsy Endre, Laár T., Zakar M.: Reduction of fluctuations in the quality of primary aluminium sheets produced from ingots with different crystal structures. = Proc. of the Research Inst, for Non-Ferrous Metals. (9) 1971. 339-344. Prohászka János, Tóth István: Hrupkoszt' magnitnüh materialov tipa al- niko. = Metallovedenie. (2) 1971. 143—148. Prohászka János: A közepes hőmérsékleten igénybe vett fémes szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak várható fejlődése. = Műszaki Tudomány. 44. 1971. - A fémek mechanikai tulajdonságainak várható fejlődése. = M. Fizikai Folyóirat. 79. (5) 1971. Előadás Karsai Tibor: Műszaki fejlesztés tervezése a gépiparban. (KGM, Bp. 1971.) - Szerelés korszerűsítése. (KGM, Bp. 1971.) Prohászka János: Fémek, illetve a szilárd testek technológiájának és kutatásának legfontosabb problémája. — Fémes szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak várható fejlődése. (GTE, Győr, 1971.) — Nem köbös fémek orientációjának meghatározása maratási idomok alapján. (GTE. Ba- latonszéplak, 1971.) Kutatómunka A köbös és a hexagonális kristályszerkezetű fémek orientációmeghatározására olyan maratási idomok alakjának mérésén alapuló eljárást dolgoztunk ki, mely a röntgenmérésekkel azonos pontosságú, de annál nagyságrendekkel gyorsabb. így pl. egy polikrisztaIlin fémben egy-egy krisztallit orientációjának a meghatározása kb. egy órát igényel. Ugyanezt a mérést metallográfiái módszerünkkel az első meghatározásnál fél óra alatt, minden további e felülethez tartozó krisztallitnáI 5 perc alatt tudjuk elvégezni. A röntgenmérésnél a további mérések az elsővel azonos időigényűek. A dinamólemezek kivágásakor a vágott felületek közvetlen környezetében a képlékeny alakváltozás hatására megváltoznak az anyag tulajdonságai. így a lágymágneses jellemzők a keménymágnesekre jellemző értékek felé tolódnak el. Metallográfiái és röntgen mérésekkel megállapítottuk a különböző mágneses jellemzőkhöz tartozó „behatolási mélységet”, melyen belül a mágneses tulajdonságok romlása végbemegy a kivágás során. így pl. kimutattuk, hogy a vágott felületek közelében az irreverzibilis doménfalmozgás még 100 Oe térerősség hatására sem indul meg. Kísérleteink alapján indult meg az a további kutatómunka, melynek célja, hogy a fenti jelenség okozta teljesítménycsökkenés gazdaságosan kiküszöbölhető legyen. Megbízó: Egyesült Villamosgépgyár. 219 t
