A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1971. évben

Kullmann László: Vezérlőtolattyú és szervomotor együttes működésének stabilitásvizsgálata. (BME Tud. ülésszak. Bp. 1971.) Sebestyén Gyula: A szivattyúk kavitációs üzemállapotainak meghatáro­zása zajszintméréssel. (GTE, Bp. 1971.) — A zajvizsgálat mint a szivattyú­vizsgálatok kiegészítő és ellenőrző módszere. - Beszámoló az IAHR 1970. évi stockholmi konferenciájáról. (GTE, Miskolc, 1971.) Sebestyén Gyula, Varga József: Adalékok a kavitációs áramlás sajátossá­gainak feltárásához. (IUTAM, Miskolc, 1971.) — Correlation between hydro­mechanical and acoustical parameters of cavitation. (IUTAM, Leningrad, 1971.) Varga József: A kavitáció kutatásban elért eredmények a 10 éves együtt­működés során (SZUTA, Moszkva, 1971.) — Kavitationsforschungen am Lehr­stuhl für Wasserkraftmaschinen und Pumpen der Technischen Universität Budapest, (TU Karlsruhe, 1971.) — Az anyagok kavitációs erózióval szem­beni ellenállása (MTA, Budapest. 1971.) Vörös Lajosné: Keskeny radiális átömlésű járókerék számítása megkötött kerékszélességnél. (BME tud. ülésszak. Bp. 1971.) Kutatómunka Ideálisnak feltételezett közeggel működő áramlástechnikai gépek vizsgálata. Szivattyúk elméleti számításának továbbfejlesztése során a profil körüli áramlás meghatározása a kontúron elhelyezett szingularitás-eloszlás segítségével új, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jelentős módszerre vezetett, ami új irányt jelölt ki a térbeli probléma megoldása számára is. A módszer lényege abban áll, hogy az alapfeladatban fellépő integrál-egyenlet megoldása mindig felírható Fourier-sor alakjában, a gyakorlatban előforduló esetek túl­nyomó részében véges számú tag is elegendő. A módszert tovább lehetett fejleszteni úgy, hogy nemcsak profilokra, hanem végtelen síkrácsok esetére is alkalmazható legyen. A meg­oldás itt is nélkülözhetővé teszi a számítógépek használatát. Hajók propulziójával kapcsolatos kutatások. Vizsgálatokat végeztünk kéttörzsű hajók stabilitásával kapcsolatban, s módszert dolgoztunk ki a stabilitás számítására, továbbá el­járást dolgoztunk ki a hajócsavarszárny szerkesztésére az eddig használatos közelítési módszerek helyett. Kavitációs jelenségek elméleti és gyakorlati vizsgálata. A gépekben és berendezésekben fellépő kavitációs roncsolás előzetes megítélhetőségének mind ez ideig megoldatlan prob­lémáit vizsgáltuk. A Tanszéken az MTA Áramlástechnikai Tanszéki Munkaközösség kere­tében kidolgozott zajvizsgálati módszer egyrészt lehetőséget ad az elzárt helyeken kelet­kező kavitáció intenzitásának megállapítására, másrészt a zajszintgörbe karakterek tájé­koztatnak a fellépő kavitációkról (hányféle kavitáció lép fel). Vizsgálatokat végeztünk annak meghatározására, hogy a zajszintgörbe jelleg megfelel-e az erózió intenzitás-görbe jellegnek. Megállapítottuk, hogy a görbék hasonlóak, s kölcsönös kapcsolatban állnak. Ez a körülmény lehetővé teszi a fellépő kavitációnak az erózió relatív intenzitása szerinti meghatározását. A szivattyúkkal kapcsolatos problémák. Az örvényszivattyúk által szállított folyadék visz­kozitása befolyásának tisztázása területén értünk el jelentős eredményt. Megállapítottuk, hogy az optimálistól eltérő üzemállapotokban is az nq = áll. összefüggés kapcsolja össze az egymásnak megfelelő üzemállapotokat. Tisztáztuk továbbá a bevezetett teljesítmény növekedésében a tórcsasúrlódáson kívüli más hatások befolyását is. Üj módszert dolgoz­tunk ki viszkózus folyadékkal működő szivattyúk karakterisztikáinak a vízzel mért jelleg­görbéiből való leszármaztatására. Csővezeték tranziensek digitális szimulációja. Számítógép programrendszert dolgoztunk ki sorbakapcsolt csővezeték rendszerekben lejátszódó lengési jelenségek számítására. A matematikai modell a valóságnak megfelelő áramlási viszonyokat veszi figyelembe. A programrendszer alkalmas a csőszakaszokból, szivattyúkból, fojtószervekből, légüstökből stb. felépített rendszerekben a stacionárius áramlás megzavarása esetén (pl. áramkimaradás) előálló rugalmas instacionárius folyamatok számítására hideg és meleg folyadék esetén. 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom