A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1971. évben

Kalászi István, Zsembery Ferenc: Térfogatos kopásmérés elvével végzett éltartam vizsgálatok újabb alkalmazási területe. (GTE, Bp. 1971.) Káldos Endre: Az elektrokémiai köszörülés jellemzőinek hatása a megmun­kált felület érdességére és forgácsolóéi finomságára. (GTE—OMBKE, Bp. 1971.) - Evaluation of surface finishes and edge quality obtained from elec­trochemical grinding. (CVTS-NÁRADI, Praha, 1971.) Molnár József: Gördülőelemes mozgató orsók. ( GTE, Bp. 1971.) Nagy Eőrs: Marószerszámok tervezése, ill. megválasztása. (MTkl, Győr, 1971.) - Számítógépi módszer a szerszámminősítésben. (GTE, Bp. 1971.) Rezek Ödön: Acélforgácsolás lineáris erőegyenleteinek vizsgálata. (BME, Bp. 1971.) Sasi Nagy István: Egyetemes összerakható készülékek (EOK) rendszerei­nek és gazdaságosságának ismertetése. (MTkl, Bp. 1971.) - EÖK-ből össze­állított T hornyos rendszerű forgató készülék hasábelemeinek pontossági va­lószínűsége. (GTE-OMFB, Bp. 1971.) — Válogatott fejezetek a korszerű ké­szülék megoldások területéről. (GTE, Bp. 1971.) Szentgyörgyvári Ödön: Számirányítású szerszámgépek ipari alkalmazásá­nak alapjai. (GTE, Bp. 1971.) — Új irányelvek a szerszámgépek tervezésénél. (NME, Miskolc, 1971.) Tóth István: A köszörűkorong kopása. (BME, Bp. 1971.) Kutatómunka Alkatrész csoportok technológiai folyamatainak tervezése elektronikus számológéppel. Ki­dolgoztunk tárcsa jellegű alkatrészekre egy táblázatos módszeren alapuló számítógépi bemenő nyelvet, amely: esztergálást, központos menetvágást; segéd- (nem központos) fura­tok készítését; felületen alkalmazott kötöttszámú, konfigurációval rendelkező marás tech­nológiai adatait számítani tudja, vélt technológiai optimumok alapján. A munka még nem nyert teljes befejezést, mert egyes részeit oktatásban kívánjuk hasznosítani, ennek érdeké­ben ODRA gépre tervezzük. Számos programot a memória kapacitás hiányában további részprogramokra kell bontani. Működik a központos menetvágás és marás programja. Meg­bízó: Gépipari Technológiai Intézet. Üj fejlesztésű gyorsacélok forgácsolási jellemzőinek kísérleti meghatározása. A Vasipari Kutató Intézet és a BME Gépgyártástechnológia Tanszék közös kutatásokat végez új típusú gyorsacélok előállítására és forgácsolási jellemzőinek meghatározására. A tanszék feladata a forgácsolási kísérletek elvégzése volt az új típusú szerszámanyagok alkalmazhatósági területének behatárolására. Megbízó: Vasipari Kutató Intézet. Gyártásfejlesztés és felszerszámozás korszerűsítési javaslatok. A forgácsolás területén az NC gépek bevezetése számos gyártástervezési, szerszámozási és üzemeltetési korszerűsítés kidolgozását tette szükségessé, melyek a hagyományos szerszámgépek üzemeltetésekor is igen eredményesen használhatók. Egy közepes nagyságú, hagyományos gépekkel rendel­kező vállalatnál végrehajtható korszerű szerszámozási (készülékezés), szervezési munka cél­szerű végrehajtása jelentősen növeli a gyártható munkadarabok minőségét és mennyisé­gét. A termelékenység növelésének ez a módszere igen előnyös mind műszaki, mind gazda­sági szempontból. A forgácsoló szerszámok élezése és karbantartása, továbbá beállítása szükségessé teszi a gyártóeszköz ellátás értelemszerű átszervezését és felújítását. Megbízó: Autófelszerelési Vállalat (AFIT) Sopron. Többélű forgácsolószerszámok minősítése. A jó minőségű szerszámok iránt a kereslet világviszonylatban rendkívüli módon meg növekedett. Kutatásaink alapján a számítógépes technikára támaszkodva olyan minősítő eljárást dolgoztunk ki, amely a legfontosabb szer­számjellemzők hatását valósághűen adja vissza. Kis forgácsvastagsággal dolgozó fűrésztárcsák, keresztfogazású tárcsamarók és hosszlyuk- marók esetén igazoltuk a módszer helyességét. A geometriai, anyagminőségi és forgácsolási jellemzők mérésével, az adatok számítógépes értékelésével megbízható forgácsolószerszám minősítés végezhető el. A kidolgozott módszert a gyakorlatban eredményesen használják. Megbízó: Forgácsoló Szerszámipari Vállalat. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom