A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1970-1971

Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1970. évben

gó vizes barna erdő talajoknak; a Tisza II. Vízlépcső hatásterületén lévő szolonyec típusú szi­kes talajoknak; a Dráva-menti és a beregi kötött öntéstalajoknak a talajcsövezésnél javasol­ható szűrőzési eljárásait. Ezeket a módszereket tervezési segédlethez is felhasználható alak­ban foglaltuk össze. Megbízó: OVH. Műanyagszűrők alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata olaj—emulziós szennyvizeknél. A Péti, majd a Zalai Kőolajipari Vállalatnál előbb szűrő nélkül, később kavics—, poliuretán—. termonit— és rétegezett vegyes szűrőkkel félüzemi és üzemi utószűrési kísérleteket hajtot­tunk végre. Ezek eredményei nyomán megterveztük és kiviteleztük a poliuretán habszivacs paplannal burkolt dobszűrő prototípusát. Javaslatokat tettünk a további vizsgálatok módjá­ra és tartalmára is. Megbízó: OVH. Tisza-II vízlépcsővel kapcsolatos műszaki-gazdaságossági vizsgálatok. A kutatómunka első része az öntözőberendezésekkel szemben támasztott követelmények összefoglalásán túlmenően a berendezések tervezési módszerével foglalkozik. A tervezési módszer az előző követelmények kielégítésével megadja a tervezési műveletek sorrendjét, a méretezési mód­szerek felhasználását, a berendezés—változatok célszerű képzési módját, az összehasonlítás és értékelés szempontjait, illetve adott helyen leggazdaságosabban megvalósítható berende - zés kiválasztásának szempontjait. A második rész a mai mezőgazdasági és üzemi követelmények figyelembevételével táblá­zatos formában dolgozza fel az esőztető öntözési egységek lehetséges változatait. A harmadik rész a berendezésekkel öntözhető terület harmadának, negyedének, hatodá­nak ill. nyolcadának egyidejű öntözését biztosító felszínalatti mellékvezetéktípusokat illet­ve ezek költségminimum—poligonját foglalja össze különböző szivattyútelep elhelyezéseket figyelembevéve. A kutatómunka negyedik része megadott alapadatok alapján kialaki tható berendezések felszínalatti csőhálózatának költségalakulását vizsgálja a különböző műszaki és mezőgazda- sági paraméterek függvényében. Az ötödik rész a gerincvezetékes berendezések gazdaságos kialakításával foglalkozik. Végül a hatodik rész a csőhálózatok dinamikus programozással történő vizsgálati lehető­ségeit foglalja össze. A Balaton hidrológiai vizsgálata. A vizsgálatsorozat bemutatja a Balaton rendelkezésre ál­ló hidrológiai alapadatainak többoldalú részletes statisztikai, rendszertani értékelését s ezál­tal jó alapot szolgáltat az esedékes vízgazdálkodási döntések kialakításához, s további rész­ié tvizsgálat ok elvégzéséhez, valamint az észlelések főbb irányelveinek meghatározásához. A hazai hidrológiai—vízgazdálkodási tudományos kutatómunka egészének szempontjából nem lebecsülendő eredményt jelent az is, hogy a kutatás során mód nyílt a modern hidro­lógiai-számítástechnikai eljárások széles skálájának alkalmazására s ezen elvek bevezetésére a hazai kutatási, oktatási gyakorlatba, amelyek kétségkívül ösztönzőleg fognak hatni a víz­ügyi kutatás egyéb területein is. Az elkészült gépi programok jelentősen megkönnyítik a ké­sőbbi munkákat s lehetőségeket adnak új, igényesebb s magasabb színtű kutatási célok kitű­zésére. Duna vízszínt rögzítés. A munkát a Főváros az egyetemistákért, az egyetemisták a Fővá­rosért mozgalom keretében végeztük. Budapest közigazgatási határán belül három Duna— —vízállás esetében egyidőben rögzítettük a Duna vízszíntjét, mintegy 30 jellemző pontban. A mérési adatok feldolgozása eredményeként meghatározható volt a vízfelszíngörbe esése különböző vízállások esetében. Megbízó: Főv. Mélyép. Terv. Váll. Római parti dunai mérések. Modellkísérleti előkészítő munkák készültek mederrendezés tervezése céljából. A római parti üdülőtelep védelmi vonalainak, valamint a hajózási útvo— 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom