A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
Dr. Perényi Imre rektor beszéde az Egyetem tanévnyitó ünnepségén
DR. PERÉNYI IMRE REKTOR BESZÉDE AZ EGYETEM TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGÉN Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Vendégeink! Kedves Munkatársaim! Egyetemünk Hallgatói! Egyetemünk aulája évről évre tanúja annak az ünnepélyes aktusnak, amikor a műszaki tudományok elsajátítására vágyó fiatalok töltik be a helyet, amelyet a hagyományokban és tudományos eredményekben gazdag múlt és a szocialista jelen avat a mérnökképzés, a tudomány hivatott műhelyévé. Arról a szakadatlan, sokoldalú erőfeszítésről, amelyet az alkotásvágyban összefogó idősek és fiatalok, oktatók és hallgatók, tudósok és adminisztratív, illetve fizikai dolgozók fejtenek ki egyetemünkön, ezen a helyen csak néhány fontosabb mozzanatot kívánok kiemelni. Egyetemünk, amely hazánk legnagyobb egyeteme és egyúttal Közép-Európa egyik legnagyobb műszaki egyeteme, 13 000 hallgatójával, közel 1500 oktatójával és 2600 dolgozójával hatalmas szellemi erőt képvisel, amelyre a tudományos és technikai forradalom korában mind nagyobb szerep hárul népgazdaságunk fejlődésében mint mérnökképző, mérnöktovábbképző, tudós utánpótlást nevelő, műszaki fejlesztő, kutató intézményre. Az elmúlt tanévben 2373 hallgató végezte el az egyetemet, és közel 700 nyerte el második diplomáját. Reform tanterveink, amelyek tökéletesítésén dolgozunk, azt a célt szolgálják, hogy az öreg Alma Mater falai közül — a legújabb tudományos-technikai eredmények igénybevételével — korszerűen képzett, politikailag szilárd mérnöknemzedék kerüljön ki. Az oktatómunka fejlesztésére az elmúlt évben további lépéseket tettünk: Több helyen bevezettük a ciklikus oktatást, több új területre kiterjesztettük a kiscsoportos oktatást. Mind nagyobb teret hódít a tesztes vizsgamódszer és az audiovizuális oktatási módszer. Intenzívebbé tettük a laboratóriumi foglalkozásokat. Újabb tankönyv, jegyzet, útmutató és példatár kiadásával segítettük hallgatóink jobb felkészülését: 1968-ban több mint 150 tankönyvet, szakkönyvet és jegyzetet írtak egyetemünk oktatói. Az év folyamán sikeres tevékenységünk közé tartozott, hogy előrehaladtunk az oktató-nevelőmunka folyamatának harmonikus egységbe olvasztása, a hallgatókkal való differenciáltabb foglalkozás, a személyiség fejlődésére erőteljesebben ható egyéni és kollektív nevelőhatás érvényre juttatása terén. Szélesebb hallgatói rétegre terjesztettük ki a tanulókör és évfolyamvezető-tanári rendszert, a tudományos diákkörök munkáját. Az oktatási tevékenység fejlesztése és a tudományos munka hatékonyabbá tétele érdekében 1969-ben néhány szervezeti intézkedést hajtottunk végre. Rendeztük a Közlekedésmérnöki Kar szakmai profilját és meghatároztuk új oktatási célkitűzését. Megvizsgáltuk néhány társadalomtudományi, alaptárgyi és szakmai tanszék intézetté szervezésének lehetőségét. 3
