A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969
In memoriam
renciálás, ill. integrálás útján való elvégzését. Nagy jelentőséget tulajdonított a numerikus, fokozatosan közelítő számításoknak, és szellemesen alkalmazta azokat mind a rúdszerkezetek, mind bizonyos felületszerkezetek oktatásában. Felelősségérzetét, saját magával szembeni igényességét mi sem jellemzi jobban, mint az a hatalmas erőfeszítés, mellyel a közeli vég tudatában, a gyilkos betegséggel küzdve átdolgozta, korszerűsítette az általa előadott tárgyak jegyzeteit. Szoros emberi szálak fűzték munkatársaihoz, hallgatóihoz egyaránt. Hallgatói az egyetem elvégzése után is gyakran keresték fel és kérték segítségét szakmai problémáik megoldásához. Egy építészgeneráció tanulta dr. Pelikán Józseftől a tartószerkezetek tervezését. Munkájának eredményét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Magyar- országon — más országokkal ellentétben — a statikus tervezők jelentős része az építészmérnökök közül kerül ki. DR. PUSKÁS JÓZSEF (1934-1969) 1969. április 9-én, 35 éves korában váratlanul elhunyt dr. Puskás József, a Szerves Kémia Tanszék tanársegéde. Szamosszegen született, egyszerű családból származott. Tanulmányait egyetemünk Vegyészmérnöki Karán 1957-ben fejezte be, majd néhány éven át az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban dolgozott. 1961-ben nevezték ki tanársegéddé a Szerves Kémia Tanszékre. Egész életében nagy szorgalommal és ambícióval küzdött azért, hogy a viszonylag elmaradott vidéki környezetben történt felnövekedéséből, neveltetéséből fakadó hátrányokat leküzdje. Megmutatkozott ez a törekvése a tudományos munkától kezdve az ideológiai képzésig és a nyelvtanulásig. Oktató munkájában igényes volt, szorgalmasan kivette részét a kutatómunkában — a szénsavszármazékok körében végzett vizsgálatairól készítette el értekezését, melynek alapján 1968-ban egyetemünk műszaki doktorrá avatta; több tanszéki tudományos közleménynek társszerzője volt — és mind emellett még a társadalmi munka számára is talált időt: éveken keresztül a tanszék szakszervezeti bizalmija volt és néhány héttel halála előtt tagja lett az MSZMP-nek. özvegyet és egy árvát hagyott hátra, akik emlékét — a Szerves Kémia Tanszék dolgozóival együtt — kegyelettel őrzik. DR. RÉDEY ISTVÁN (1899-1968) Munkatársak és tanítványok, barátok és tisztelők mély megrendüléssel fogadták a hírt, hogy dr. Rédey István, a Budapesti Műszaki Egyetem geodézia professzora, 1968. október 7-én, 69 éves korában hirtelen elhunyt. Dr. Rédey István csaknem fél évszázadon át művelte a földméréstan tudományát, jelentősen közreműködött a hazai térképészet korszerűsítésében. 1921-ben, 23 éves korában, friss mérnöki oklevéllel a kezében került a Műegyetemnek előbb Mechanika, majd Geodézia tanszékére. Ezután a Honvéd Térképészeti Intézet munkatársa lett. A világszerte akkor kifejlődő új térképészeti eljárásnak, a fotogrammetriának egyik bevezetője és fejlesztője. Érdeklődése azonban nem korlátozódott a 191
