A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969

Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk

Museum. München, 1968.) — — Elemek és atomok. Előadássorozat 2 folytatás­ban. (Magyar Televízió. Bp. 1968.) Szabó Pálné: Alumíniumionok meghatározása amperometriás, konduktomet- riás és oszcillometriás módszerrel. — — Alumíniumanód viselkedése aktiváló ionokat tartalmazó oldatban. (MKE. Bp. 1968.) Szilágyi József: Az új mechanizmus ©gyes kérdései. (Bp. Főv. Tanács. 1968.) Békássy S.— Liptay G.—Takács József: Derivatographische Untersuchung von gaschromatographischen Trennflüssigkeiten und Säulenfüllungen. (DAW. Ber­lin, 1968.)-----Gázkromatográfiás megosztófolyadékok alkalmazhatósága felső h őmérsékleti határának meghatározása. (MKE. Bp. 1968.) Kutatómunka Redox indikátorok gyakorlati alkalmazásának és tulajdonságainak komplex vizsgálata. Difenilamin oxidációs mechanizmusát vizsgálták különböző oxidáló rendszerekben vékony­réteg-kromatográfiás elválasztással kombinált ESR és infravörös spektrofotometriás el­járással. Analitikai csapadékok gócképződésének, kristálynövekedésének és morfológiájának vizs­gálata. Analitikai csapadékok gócképződésének és kristálynövekedésének tanulmányozása során a mágneses tér hatását vizsgálták a kristályosodásra. Új eljárások kidolgozása heterogénelemek és csoportok meghatározására szerves vegyü- letekben. Vizsgálták a tóriumkloranilátos fluor meghatározásáhaz felhasznált metilcello- szolv szerepét és megállapították, hogy az érzékenységnövelő hatást a metilcelloszolv vas szennyezője okozta. Eljárást dolgoztak ki szerves vegyületek kismennyiségű klorid- és bromid- tartalmának meghatározására. Szerves vegyületek hidropirolízises vizsgálata. Tovább folytatták spektráltiszta szénnel mint modellanyaggal, a hidropirolízises reakció egyes paramétereinek vizsgálatát. Szerves vegyületek vizsgálata pirolízises gázkromatográfiával. A programozott áramlású gázkromatográfia néhány elméleti kérdésével foglalkoztak. Vizsgálták a gázkromatográfiás mennyiségi elemzés hibaforrásait, továbbá elválasztó oszlopokat terveztek gázkromato­gráfiához. Ioncserés kromatográfiás módszerek fejlesztése. Behatóan fogalkoztak ioncserés egyen­súlyok vizsgálatával és az egyensúlyi adatok felhasználásával műveleti számításokhoz. Az ioncsere-sebesség meghatározásához oszcillometriás módszert alkalmaztak; különböző^ gyan­tatípusok vizsgálata folyt. Ioncserés analitikai elválasztásokra különböző komplexképzőket hasznosítottak. Előállítottak ioncserére alkalmas cirkóniumfoszfátot. Ipari nyersanyagok elemzése oldatos és portechnikás színképelemzési módszerekkel. Tanul­mányozták a pulzáló ívkisülések emissziós és abszorpciós tulajdonságait időfelbonm optika alkalmazásával. Egy intenzív eredő abszorpciót sikerült észlelni az ívkisülések végpontja utáni időintervallumban. Ez a jelenség új lehetőséget ad az ívkisülés atomabszorpciós vizsga­latokban való alkalmazására. Ivgerjesztéses módszert dolgoztak ki a próbaanyagok szabály­zott teljes elpárologtatásának megvalósításával. Ezen gerjesztési módszert alkalmazták az ív­plazma hőmérséklet eloszlásának mérésénél, valamint az arany spektrográfos meghatarozasara nemesiszapban. Csapadékcseréléses mikroreakciók az analitikai kémiában. Radiokémiái eljárást dolgoztak ki halogenid szennyezők meghatározására azon elv alapján, hogy a higany(II) halogenidek a higany(II) ionoktól oxigéntartalmú szerves oldószerekkel végzett extrakcióval elválaszt­hatók. Ezt a tényt higany szubsztöchiometriás meghatározására is értékesítették. A cink- szulfidos ezüst és higanycsere lejátszódását vizsgálták polarográfiásan. Nyomszennyezések meghatározása aktivációs elemzéssel. Eljárást dolgoztak ki nikkel és palládium katalizátorokat szennyező higany' meghatározására. Aktiválás és minták oldása után a higanyt részint HgS alakjában választották le, részint HgS-os izotópcserét alkalmaz­tak, spektrometriás kiértékeléssel. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom