A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969

Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk

(MTA. Bp. 1968.) — — Nagysebességű fémalakítás. (MTESZ—MKK. Helsinki, 1968.)------ The influence of tensile testing machine hardness on the flow curve. ( MTA. Bp. 1968.) Gillemot László—Morzál J.—Gillemot L. ifj.: Nagysebességű ütőművek szer­kesztése. (MTA. Bp. 1968.) Konkoly Tibor: Korróziós trópusi hatásoknak ellenálló csavarok és alkat­részek előállításának új, gazdaságos módszere. (MTESZ. Bp. 1968.) Kutatómunka A nagy sebesség és a nagy nyomás alkalmazása a képlékeny alakítás technológiájában. Süllyesztéses kovácsolás területén 12 szerszámanyagot vizsgáltunk meg. Minden szerszám­anyagnál megállapítottuk az optimális hőkezelés technológiáját. Az edzést követő megeresztés során minél nagyobb a megeresztési hőmérséklet, annál kisebb a folyási határ, míg a fajlagos törési munka aránylag kevéssé változik. Optimálisnak azt a hőkezelést tekintettük, amelynél a fajlagos törési munka és a folyási határ egyidejűleg a legnagyobb. Megállapítottuk azt, hogy a darabba betáplált mechanikai munka, tekintettel az alakítás rendkívül gyors voltára, köze­lítőleg fedezi az elvont hőmennyiséget, és így a számításoknál az alakítás hőfokát első köze­lítésben konstansnak lehet tekinteni. A súrlódás ezekben a sebességtartományokban elegendően kicsiny ahhoz, hogy jó közelítésben el lehessen hanyagolni. Ilyen meggondolások alapján vezettünk le egyszerű képleteket az energiaszükséglet meghatározására, melyek a gyakorlat­tal jó egyezést mutattak. A hegesztés technológiája. Lágy munkarendnél a 80°/o-os hidegalakítású és a normalizált lemezekből készített kötések nyíróerő viszonya 1,4, kemény munkarendnél pedig 1,8. Eszerint tehát hidegen alakított lemezek kötésére előnyösen alkalmazható a ponthegesztés, mert a he­gesztéssel együtt járó hőhatás ellenére a hidegen alakított lemezeken készített pontok nyíró­ereje nagyobb, mint a normalizált lemezeken, vagyis a hideg alakítás előnyös szilárdságnövelő hatása ponthegesztett szerkezetekben fokozottan érvényesül. A COa védőgázas hegesztés legfontosabb paraméterei a hegesztő feszültség, a hegesztő áram, a hegesztés sebessége, az előbbiek által együttesen meghatározott hosszegységre vonat­koztatott energia, az ömledék rétegszáma és a rétegelhelyezés módja. A kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy az ömledékek ridegségi hajlama igen nagy mértékben függ a varratlerakás módjától. Többrétegű hegesztések esetén a hosszegységre eső energia és a varratok egymásra kifejtett hőkezelő hatása átfedi az ömledék analitikai össze­tételének hatásait és meghatározó a ridegtörési hajlam tekintetében. A törés mechanizmusának vizsgálata. Megállapítottuk, hogy polikrisztallin testek törési munkája a terjedő repedés kezdetéig húzásra és nyomásra egyenlő, ennek alapján kis ciklusú fáradási kísérleteket végeztünk állandó valódi feszültség- és nyúlásamplitúdóval, amelyek egyértelműen azt eredményezték, hogy a repedés terjedéséig a fajlagos törési munka állandó. MEZŐGAZDASÁGI GÉPTAN TANSZÉK Kutatómunka Traktor gumiabroncsok vizsgálata és az abroncsozás kérdései. A vizsgálat a gumiabron­csok terhelése és a besüllyedés, valamint a guminyom analízise alapján a vontatóképesség és a menettulajdonságok meghatározásának céljára szolgál. Biztonsági traktorkabinok vizsgálata és fejlesztése. A vizsgálat nemzetközi vonalon folyó kísérletek eredményeinek felhasználásával a plasztikus deformációs munkaelnyelés számítási módszerének kialakításával kívánja meghatározni a traktorborulások esetén is biztonságot nyújtó védőkeretek kialakítását. Traktorfékbetétek fékhatásának vizsgálata. A fékhatás elégtelenségéből eredő traktor­balesetek elhárítására szolgál ez a vizsgálat, amely a fékbetétek súrlódási tényezőinek a hő­mérséklettel történő megváltozását tette vizsgálat tárgyává. Növényvédelmi szórófejek fejlesztése. A permetezőgépek legfontosabb szerkezeti elemei a szórófejek, amelyek a védekezési munka érdemi részét végzik. A tanszék ezeknek a szóró­fejeknek fejlesztésével foglalkozik 1965-től folyamatosan. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom