A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1967-1968
Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk
ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTANI TANSZÉK Szakdolgozatok Bidló Gábor—Kieb Béla—Török Endre: Vízépítési beton adalékanyagainak vizsgálata. = Építőanyag. Bp. 19. 1967. 426—432. Bidló Gábor—Marek István: Zúzottkövek időállósági minősítésének vizsgálati módszerei. = 9. Szilikátipari Konf. anyaga. Bp. 1967. 133—136. Járay J.—Bidló G.: összefüggés a talajfizikai jellemzők és a talaj ásványi ösz- szetétele között. = Földtani Kutatás. Bp. 10. 1967. 20—29. Nikolics K.—Bidló G— Nikolics K.-né: Adatok a gyógyszeralapanyagok optimális kristályalakjának kialakításához. = Acta Pharmaceutica Hung. Bp. 36. 1967. 20-24. Gálos Miklós—Kertész Pál—Kürti István: A felületvizsgálat módszere a kőzetpróbatesteken. = Építőanyag. Bp. 19. 1967. 385—387. Kertész Pál: A kőzetek mechanikai viselkedésének kőzettani alapjai. = 9. Szilikátipari Konf. anyaga. Bp. 1967. 129—132.-----A kőzetmechanika a kőbányászatban. = Szilikáttechnika. Bp. 1967. 126—134.-----Geológusmérnökk épzés Franciaországban. = Mérnökgeológiai Szle. Bp. 2. 1967. 3—11. Előadások Bidló Gábor: Zúzottkövek időállósági minősítésének vizsgálati módszerei. (Szilikátip. Tud. Egyes. Bp. 1967.) Gálos Miklós: Tapasztalatok összeálló kőzetek alakváltozás-mérésével kapcsolatban. (Magyarhoni Földt. Társ. Bp. 1967.) Kertész Pál: Mérnökgeológiai tanulmányút Franciaországban. (Magyarhoni Földt. Társ. Bp. 1967.) Kutatómunka Mészkő és márványfajták tartóssági vizsgálata. A téma keretében lényeges anyagi támogatás nélkül megtörtént az alábbiakban felsorolt kőzetek lehető legteljesebb kőzetmechanikai és hozzátartozó petrográfiai vizsgálata. Tömött mészkő, Siklós (zöld). Tömött mészkő, Tardos (Hungária). Tömött mészkő, Tardos (Danuvia). Tömött mészkő, Nagyharsány. Márvány, Rakaca. Meghatároztuk a kötőszövet és a kőzet mechanikai tulajdonságai közötti összefüggéseket a fenti kőzetekre. A felületek időállósági vizsgálatára új vizsgálati módszert dolgoztunk ki. Budapest környékén települő laza üledék ásvány-kőzettani vizsgálata műszaki szempontból. A megjelölt vizsgálatok témakeretében először a Duna jelenlegi hordalékának, majd idősebb terraszainak kőzettani vizsgálatát végeztük el. Végül összehasonlítás céljából Budapesttől D-re elterülő miocén kori üledékek kőzettani vizsgálatára került sor. E vizsgálatoknál kőzet- tanilag mm-nél nagyobb anyagot határoztunk meg, míg a finom anyagrészeknek röntgenanalitikai és derivatográfos kiértékelése vált lehetővé. Mindezeket alapul véve fogtunk hozzá a különböző korú üledékek görgetettségének meghatározásához, ami elsősorban építőanyag vonatkozású volt. A kiértékelésnél a vonatkozó hazai és külföldi normákat vettük alapul. Megállapítottuk, hogy a hordalék nagy súly- és darabszázalékát képező kvarc, és különböző kvarcitok e célból felhasználásra legalkalmasabbak. összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a hordalék szilárdságára vonatkozólag. Itt elsősorban a klasszikus koptatási vizsgálatok ill. halmazszilárdsági vizsgálatok jöttek számításba. A kapott értékeket összefüggésbe hoztuk a kőzettani összetétellel. E vizsgálatokat kiegészítettük néhány fizikai fárasztási vizsgálattal. Megállapíthatjuk, hogy a durva üledék különböző célra történő felhasználhatóságát a kőzettani összetétel nagyban befolyásolja. Agyagásványok lebontódása erős és gyenge elektrolitek hatására. Megvizsgáltuk a hazai fontosabb agyagásvány előfordulások oldási viszonyait. A kioldott anyagot elemeztük és az 84
