A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1967-1968

Dr. Csáki Frigyes rektor tanévnyitó beszéde 1967/68

ha összehasonlítjuk potenciális lehetőségeinket az elért eredményekkel, azt kell mondanunk, hogy nem lehetünk elégedettek ezen a téren, és őszintén remélem, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem fejlődésében további eredményeket fogunk elérni a kutatómunka, tervezőmunka, ipari megbízatások terén. Erre annál is inkább szükség van, mert a népgazdaság most ér el az úgynevezett mechanizmusreformhoz. 1968. január 1-től kezdve lép életbe az új gazdasági mechanizmus. Ez nyilvánvalóan a műszaki fejlesztés további fejlődését fogja magával hozni és természetszerűleg a Műszaki Egyetem is ki kívánja venni részét ebből a munkából. Sajnos, vannak bizonyos gátló körülmények is a tudományos és részben az oktatómunka terén. Itt elsősorban a külföldi műszerekkel való ellátást kell megemlítenem és azt a sajnálatos körülményt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemnek, az ország legnagyobb egyetemének, még mindig nincs digitális számológépe. Mindenesetre bízvást nézhetünk a jövőbe és őszintén remélhetjük, hogy a közeljövőben ez a nem kis jelentőségű kérdés is megoldást fog találni.

Tisztelt Hallgatóság! Az évnyitó programjába tartozik az is, hogy ki szoktuk osztani az arany-, gyémánt- és vasdiplomákat. Az idén ezt külön ünnepség keretében fogjuk megtenni, mert olyan nagy a diplomások száma. Ez nagyon nagy örömmel tölt el bennünket, és mindannyiunk elé, mind az oktatói kar elé, mind a hallgatóság elé példaképpen állíthatjuk az arany-, gyémánt- és vasdiplomásokat, mert ezek a diplomák becsületben eltöltött élet eredményeit jelzik. Azt jelzik, hogy szocialista hazánk számára mérnökeink jelentős alkotásokat hoztak létre.

Az évnyitó keretébe tartozik az is, hogy évről évre köszöntjük új elsőéves hallgatóinkat. Az ifjúságba mi nagyon nagy bizalmat fektetünk és nagyon nagy reménnyel nézünk felé. Úgy gondoljuk, hogy soraiból fognak kikerülni a jövő mérnökei, tanárai, professzorai és úgy gondoljuk, hogy egyetemi tanulmányaik elvégzése után a népgazdaságban fontos szerepet fognak betölteni. Ehhez az kell, hogy a felvételi vizsgák sikeres letétele után a tanulmányaikat is hasonló odaadással, szorgalommal és eredményesen végezzék, mint eddigi tanulmányaikat.

Az egyetemi hallgatóság előtt nehéz feladatok állnak. Köztudomású, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Évről évre 6 vizsgát kell letenni a félévek végén és számítva azt, hogy 10 félévben folyik az oktatás, ez csaknem 60 nehéz vizsga letételét jelenti. De addig is, amíg eljutnak hallgatóink a vizsgáig, jelentős feladatokat kell meg- oldaniok, gyakorlatokon kell résztvenniök, rajzokat kell készíteniök, számítási feladatokat kell megoldaniok, mérési jegyzőkönyveket kell felvenniök és ezek bizony teljes embert követelnek. Szeretném felhívni figyelmüket, hogy a nehézségek leküzdésének a legjobb módja a szakma szeretete. Mi marxisták mindig elítéltünk minden sovinizmust. így elítéljük a szakmai sovinizmust is. Semmi értelme nincs ilyen kérdés felvetésének, bogy mi fontosabb, a mérnök, vagy a tanár, a jogász, vagy egy más szakmai területen dolgozó diplomás, de ugyanígy felvethetjük, hogy semmi értelme nincs olyan kérdés felvetésének, hogy mi a fontosabb, a mérnök munkája, vagy azoknak a munkásoknak a tevékenysége, akik a terveket megvalósítják. Nyilvánvaló, hogy mind a kettőre szükség van, és semmiképpen sem képzelhető el egyikük munkája sem a másik nélkül. Amikor elítéljük a szakmai sovinizmust, nem zárjuk el a lehetőséget, sőt felhívjuk a figyelmet a szakma szeretetére.

Nyilvánvalóan azért jöttek ide a Műszaki Egyetemre, mert mérnökök akar9