A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

Elhalálozottaink

PRIBÉK MIHÁLYNÉ 1932-1966

Pribék Mihályné, született Láng Éva az Elektroncsövek és Félvezetők Tanszék tanársegéde 34 éves korában, 1966. dec. 27-én váratlanul elhunyt. Az érrendszer alattomos támadását az orvosi beavatkozás már nem tudta visszaverni.

Pécsett járt gimnáziumba. Példás szorgalommal tanult egyetemi évei alatt is. Az új híradástechnikai szakon az első női villamosmérnökök között végzett.

Első állása az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyárban volt, az elektroncsövek mérése volt a szakterülete. Mintegy tíz évig tevékenykedett az elektroncsőgyártásban, végül osztályvezető mérnöki beosztásban dolgozott. Szakképzettsége és emberi tulajdonságai alapján, meghívást kapott, hogy mint külső előadó laboratóriumi elektroncső-méréseket vezessen, majd ipari állásától megválva tanársegéde lett az Egyetemnek.

Munkatársai is, tanítványai is nagyon szerették. Igen gyorsan illeszkedett be az új közösségbe. Derűs és optimista lénye, magától értetődő szívélyessége, szolgálatkészsége, vidámsága, munkabírása, segíteni akarása oktató és nevelő munkáját mintaszerűvé tette. Váratlan és nagyon korai halála mindannyiónkat mélyen megrendített.

DR. TISZA MAGDOLNA 1938 - 1967

A Fizika Tanszéken volt tanársegéd, hallgatói számára azonban többet jelentett mint egy két féléves tárgy egyik gyakorlat vezetője. Senki sem járt hiába, aki kérdéseivel, a legkülönbözőbb tanulmányi vagy adminisztrációs problémáival felkereste — ilyenek pedig csaknem naponta adódtak. Segítőkészsége nem ismert korlátokat, különösen nem a fáradtság vagy az önkímélet korlátáit, pedig beteg szíve mérsékletet parancsolt. De ez a parancs nemcsak a mások bajára érzékenyen reagáló együttérzés, hanem a megismerni akarás mohósága részéről sem talált meghallgatásra. Szemináriumi előadások, cikkek, doktori értekezése mindmegannyi írásos dokumentuma a számolással töltött hónapoknak és éveknek. Az atommag statisztikus elméletének néhány kérdésével kapcsolatos tudományos munkásságának már túljutott első lépésein, amikor három héttel doktori szigorlata után, alig huszonkilenc évesen meghalt. Halálával nemcsak egyetemünket érte veszteség, de kibontakozásának kezdetén ért véget egy eredményesnek ígérkező tudományos pályafutás is.

202