A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Elhalálozottaink
tói volt tagja, sok szakbizottságban működött mint tag, előadó, elnök. Főmunkatársa, majd főszerkesztője volt az Elektrotechnika c. lapnak. 1961-ben az Egyesület tiszteletbeli elnökévé választották. Tanszékvezetői kinevezése után hatalmas energiával dolgozott a műszaki felső- oktatás fejlesztésén. Oktatói munkájának koronája a lényegében zárt egészet képező nyolc kötet, mely a Villamos gépek vektorábrái, a Váltakozó áramok elmélete két és a Villamos gépek öt kötetéből áll. E művekben a szigorú tudományos következetesség és rendszeresség páratlan harmóniába fonódik a könnyű érthetőséggel és a tömör előadásmóddal. E művekből tudományos precizitásuk mellett is egyenesen a lüktető gyakorlati életre nyílik a kapu, s az elmélet egyenesen vezet az alkalmazáshoz, ahonnan született. 1950—51-ben a Villamosmérnöki Kar első dékánjaként kiemelkedő szerepe volt a villamosmérnöki oktatás kialakításában és megszervezésében. Tanszékvezető megbízatása után, széles körű oktatói és irányító tevékenysége mellett is folytatta irodalmi munkásságát. Különleges, általa tervezett 3/2 fázisú transzformátorról, szinkron gépek lengéseiről, törthoronyszámú tekercselésekről jelentek meg közleményei. Akadémiai székfoglaló előadását a Szinkronizált indukciós motorok egységesítése címmel tartotta meg. Szigorúan beosztott és rendszerezett életét szinte teljesen a munka töltötte be. Tanítványai emlékezete szerint magánéletének nyugalma és csendje is arra szolgált, hogy elmélyültebben dolgozhassák valamelyik könyvén vagy cikkén. Érdemeit a tudományos élet s a kormányzat is elismerte. 1951 óta a műszaki tudományok doktora. 1954-ben a Kossuth-díj ezüst fokozatát kapta. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az Erősáramú Villamos Bizottság elnöke lett. 1953-ban és 1961-ben Munkaérdemrendet, 1958-ban pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrendet kapott kormányzatunktól. Idézzük végül sok ezer közvetlen és közvetett tanítványának tiszteletét, megbecsülését és szeretetét, mely egyrészt tudományos, mérnöki és oktató-nevelői munkásságát, másrészt szerény, egyszerű életét, rokonszenves egyéniségét, emberi jellemét övezi. Liska professzor magas korát szeretetben és népszerűségben élte meg. A magyar tudományos élet, a magyar elektrotechnikai ipar, a Műszaki Egyetem és számtalan tanítványa tisztelettel és kegyelettel adóznak emlékének. KÉGL JÁNOS 1903 - 1967 Súlyos veszteség érte a Budapesti Műszaki Egyetemet, közelebbről a Gépészmér- möki Kart, Kégl János oki. gépészmérnök, egyetemi docens, a Mezőgazdasági Géptan Tanszék vezetőjének 1967. január 15-én bekövetkezett váratlan halálával. Benne Egyetemünk példamutató, kiváló oktatóját és nevelőjét vesztette el, aki egész életében a tudomány és a műszaki kultúra gazdagításáért dolgozott. Kégl János 1903. december 31-én Monoron született. 1922-ben iratkozott be a Műegyetem Általános Mérnöki Karára, majd 1926-ban a képességének jobban megfelelő Gépészmérnöki Karra iratkozott át. 1930-ban a csepeli Weiss Manfred gyárba * 198 *
