A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

a) Többszörösen zárt olyan síkbeli, Vierendeel-felépítésű keresztszerkezeteket vizsgáltak, amelyeknél a keret síkja valamennyi keresztmetszet egyik centrális fő­síkja. A keret geometriai viszonyaitól függő A = A (s) tenzor segítségével előállított Mr = AM redukált nyomatéki vektorrendszerről kiderült, hogy az bármelyik zárt keretgörbén egyensúlyi vektorrendszert alkot. Ennek alapján a belső erők vizsgálata statikai feladatra vezethető vissza. A keretet felhasításokkal statikailag határozottá alakítva a viszonylagos elmozdulá­sok is jellemezhetők az M, vektorrendszer eredő vektorkettősével. b) E résztémának címe: Statikailag határozott és határozatlan megfogású rudak igénybevételének meghatározása nyúlásméréssel kombinált számító módszerrel, a nyúlásmérő bélyegek geometriai méreteiből származó hibák kiküszöbölésével. A címben körvonalazott célkitűzést lineárisan rugalmas, homogén és izotróp anyagú, szimmetrikus és aszimmetrikus állandó keresztmetszetű rúd alakú testekre alkalmazott számítások és mérések segítségével valósították meg. A statikailag határozott vagy határozatlan megfogású rudakra működő ismeretlen külső (vagy belső) erők és nyomatékok, valamint a vizsgált rúd kijelölt felszíni pontjában adott irányban felragasztott nyúlásmérő bélyeg által mért névleges fajlagos nyúlás között fennálló függvénykapcsolat úgynevezett korrekciós egyenlet formájában adható meg. A korrekciós egyenlet a nyúlásmérő bélyeg geometriai méreteiből származó hibát kiküszöböli. A korrekciós egyenlet annyi ismeretlent tartalmaz, amennyi az ismeretlen külső erők és nyomatékok száma. Minden korrekciós egyenletben szerepel ezenkívül egy- egy mérés útján nyert névleges fajlagos nyúlási érték. Tehát annyi helyen kell nyúlás­mérést végezni, és ennek megfelelően annyi korrekciós egyenletet kell analitikusan elő­állítani, amennyi az ismeretlen külső erők és nyomatékok száma. Az így előállított egyenletrendszert megoldva, az ismeretlenekre nyert értékek elvileg és gyakorlati­lag úgy tekinthetők, mintha azokat zérus nagyságrendű geometriai méretekkel bíró nyúlásmérő bélyegekkel végzett mérések segítségével határozták volna meg. VILLAMOSMŰVEK TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Geszti P. Ottó egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Villamos hálózatok és elektromechanikus rendszerek jelenségeinek vizsgálata korszerű eszközökkel, különös tekintettel elektronikus számítógépek felhasználására. 2. A gázionizáció vizsgálata MHD generátorban történő alkalmazás szempont­jából. ad 1. A számológéppel kapcsolatos előrehaladásból elsősorban a gép minőségét javító tevékenységek voltak a legfontosabbak. Az analóg számológép továbbfejlesz­tése során elérték, hogy az analóg erősítő korrektorfokozatának árnyékolásával a drifet 70 uV alá csökkentették, az erősítők kimenete után az összekötő kábelköteg árnyékolásával kiküszöbölték az egyes műveleti erősítők ohmos, induktív és kapa- citív csatolásából eredő zavarásokat. Elkészült egy nagy stabilitású anódpótló komp­lett terve. Végül egy új programtábla-konstrukciót alakítottak ki. Az említett mun­kákkal egyidőben a számológépen több programot is lefuttattak, amelyek elsősor­ban villamos hálózatok tranziens jelenségeivel voltak kapcsolatosak. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom