A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

ad 3. Egyvegyértékű fémek Gombás-féle elméletére alapozva elasztikus deformá­ciók esetén az alkáli és nemesfémek Wigner—Seitz cellájának energiájára közelítő kifejezést származtatott, amikor a cellát gömb helyett forgási ellipszoiddal közelí­tette. Az elemi cella energiakifejezésébe a valencia elektronok kvadrupolmomen- tumát figyelembe vevő új tagot vezetett be. Az energiaminimum elvből az ellip­szoid tengelyek aránya nyerhető, mely a Poisson-hányadost szolgáltatja. Az energia görbe görbületéből meghatározható a kompresszibilitás, végül ezek segélyével a Cu és C12 rugalmas állandók. A módszer teljesen elméleti, kísérletileg beállítható paramétert nem tartalmaz. Az eredmények az alkáliáknál a 0°K-re extrapolált kísérleti értékekkel jól egyeznek, nemesfémeknél az iontörzsek átfedése miatt a helyzet bonyolultabb, és így az egyezés valamivel rosszabb. ad 4. A jódatom korábban meghatározott elektronsűrűségének felhasználásával a kicserélődési kölcsönhatás figyelembevételével javították a jódatom elektronaffi­nitására a Coulomb-szerű kölcsönhatások alapján kapott eredményt. ad 5. A Boguljubov-féle transzformáció együtthatóira kapott transcendens egyen­letrendszer numerikus megoldásának első közelítése megtörtént. ad 6. Egydimenziós modell esetén levezették a legalkalmasabb Lagrange-függ- vényt, skalár és vektormezők esetén. ad 7. A téma kidolgozása során felépült egy dinamikus nagyvákuum-rendszer, melyben kb. 10~5 Hgmm nyomásig tetszés szerinti nyomású gáz atmoszférát lehet előállítani és fenntartani, különféle gázok esetén. A berendezés lehetővé teszi próba­testek nagy hőmérsékleten való tartását, ill. elgőzölését és az elgőzölt fém mennyi­ségének mérését. ad 8. A téma kidolgozása során elsősorban készülék, ill. kísérleti eszköz építésére szorítkoztak. A nagy intenzitású elektronsugarakat előállító elektronágyú elkészí­tését, valamint egy elektrolitikus tank felépítését tovább folytatták. Nagy feszült­ségű vákuumzáró bevezetők készültek el, és a kísérleti nagyvákuum-rendszeren több módosítást hajtottak végre. ad 9. Vizsgálatok folytak a kinetikus gázelmélet alapján kapott differenciálegyen­lettel kapcsolatban annak eldöntésére, hogy mennyire képes az egyenlet értelmezni a diffúziós szivattyú néhány fontosabb kísérleti jellemzőjét. Ezzel kapcsolatban két dolgozat van publikálás alatt. Tudományos közlemények Dr. Gombás Pál egyetemi tanár: Über eine vereinfachte Methode des self-con­sistent field für Atome, Theor. Chimica Acta Springer, 5. 112—126, (1966). Zur Theorie der Pseudopotentiale, (Társszerző: Kisdi D.) Theor. Chim. Acta 5. 127—138, (1966). Über die Energieverteilung der Elektronen im statistischen Atom. Acta Phys. Hung. 20. 149—165, (1966). Dr. Kónya Albert egyetemi tanár: Electrongroups in the Thomas—Fermi atom according to the radial quantum number. Acta Phys. Hung. 20. 361—369, (1966). Dr. Antal János docens: On the elastic moduli of alkaline and noble metals I. Acta Phys. Hung. 21. 311—320, (1966). On the elastic moduli of alkaline and noble metals II. Acta Phys. Hung. 21. 321 — 327, (1966). Dr. Fazekas Endre tudományos osztályvezető: Pogloscsenije gazov zsidkimi 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom