A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
infravörös színképüket. Megállapították, hogy amennyiben a szubsztrátum szabad hidroxilcsoportot tartalmaz, reakcióba lép a titántetrakloriddal s Cu-0-TiCl3 ösz- szegképletű vegyület keletkezik (Cu-cukorrész). ad 3. Részben molekula kolloidok nevezetesen lebontott keményítő-víz rendszerek, részben lebontott keményítő-víz-kaolin szuszpenziók Teológiai tulajdonságait tanulmányozták papíripari alkalmazhatóság megítélése és a fontosabb paraméterek megállapítása céljából. Vizsgálták a rendszerek folyási tulajdonságait, tixotrópiáját stb. az összetétel és a hőmérséklet függvényében különböző eredetű kaolinok esetén. Különösen eredményesnek mutatkoztak vizsgálataik a tixotrop effektus tanulmányozása terén. ad 4. Sikerült e-amino-kapronsav-kaprolaktám reakcióelegyéből az amidin végcsoportot tartalmazó homológ sav első tagjait kimutatni rétegkromatográfiával. E homológ sor első tagját, az úgynevezett amidinkarbonsavat használva modell vegyületként tanulmányozták az amidinvégcsoportos vegyületek viselkedését a polimerképzés körülményei között, vagy ehhez hasonló reakció paraméterek esetén. Megállapítható volt, hogy a) az amidinkarbonsav már enyhébb reakcióparaméterek esetén is nagy sebességgel átalakul ugyanazokká a vegyületekké, mint az -amino kapronsav, b) víz távollétében főleg a polimerképzéshez közeli hőmérsékleten az amidinkarbonsav diszproporcionálódása megy végbe, c) amidinkarbonsav víz távollétében is iniciálja a polikaprolaktám képződését. ad 5. Kéntartalmú reverzibilis keresztkötéseket alakítottak ki cellulózon és vizsgálták a kezelt minták gyűrődési tulajdonságait. Külőnbözőképen módosított (cián- etilezett, karboxietilezett) cellulózt színeztek reaktív színezékekkel, és vizsgálták a színezék felvételében bekövetkezett változásokat. ad 6. Megvizsgálták aromás aminokból foszgénnel előállított karbaminsavklo- ridok képződési reakciójának mechanizmusát. Ezen belül eljárást dolgoztak ki gyors szerves reakciók kinetikai vizsgálatára, melynek segítségével megállapították különböző helyettesített anilinekre, toluilén 2,4 és 2,6 diaminra nézve a reakció kinetikai adatait. Elvégzeték a karbaminsavklorid-izocianát átalakulási reakció vizsgálatát a fenti modellvegyületekkel, és megállapították a bomlási reakció kinetikai adatait. A munka keretén belül új eljárást dolgoztak ki aromás izocianátok előállítására, és javaslatot tettek a nagyüzemi gyártás megvalósítására. Tudományos közlemények Dr. Csűrös Zoltán egytemi tanár: Amidin végcsoportok szerepe a polikaprolaktám képződés mechanizmusában. (Társszerzők: Bertalan György, Nagy József és külső társszerzővel) Magyar Kémikusok Lapja 11. 551, (1966). Bór-trifluoriddal katalizált nitrálás. (Társszerzők: dr. Fenichel László, dr. Deák Gyula, dr. Török Lászlóné) Magyar Kémikusok Lapja 21. 333, (1966). Bestimmung von Bortrifluorid, Titantetrachlorid und Zinntetrachlorid in ihren Komplexen durch Titration in nichtwässriger Lösung. (Társszerzők: dr. Deák Gyula, dr. Fenichel László és dr. Török Lászlóné) Acta Chimica Hung. 50. 63, (1966). Catalytic Prosperties of Raney-Nickel as a Function of its Preparation. (Társszerzők: dr. Petró József, dr. Kálmán Vince, dr. Erdey László, Paulik Ferenc) Periodica Polytechnica Chem. 10. No. 1. 27—51, (1966). Untersuchung der Photochemischen Oxydation des Cyklohexanols I. (Társszerzők: dr. Morgós Jenő, dr. Losonczi Béla) Periodica Polytechnica Chem. 10. 65—73. (1966). 160
