A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Nonenzymatic and enzymatic hydroxylation of phenylacetic acid in Penicillium chrysogenum cultures. (Külső társszerzőkkel) Zeitschrift für Allgemeine Mikrobiologie, 6. 379—386, (1966). Részvétel nemzetközi kongresszuson Dr. Holló János egyetemi tanár előadásai: San Remóban: „Les possibilités de l’application de la distillation moléculaire dans l’industrie hiuliére, comme und méthode moderne de séparation”, (Társszerző: Kurucz Józsefné dr.). Detmoldban: „Die Biosynthese der Stärke: Feinmechanismus der Wirkung von Phosphorylase” (Társszerzők: dr. László Elemér, dr. Hoschke Ágoston). Budapesten az ISF Kongresszusán „Investigations on Distilled Tall Oils” címmel tartott előadást. (Társszerző: Kurucz Józsefné és külső társszerzők.) MŰANYAG- ÉS GUMIIPAR TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Hardy Gyula egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Fenoplaszt műgyanták folyamatos gyártására irányuló kísérletek. 2. Műanyagokkal társított lapok szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata. 3. Műanyagok termikus tulajdonságainak vizsgálata. 4. Polarizációs optikai vizsgálatok alkalmazása a műanyagok feldolgozástechnológiájának tökéletesítése céljából. 5. Polimerek termikus stabilitásának és degradálásának vizsgálata. 6. Monomerek és polimerek sugárhatás kémiai vizsgálata. ad 1. 1966-ban az NaOH-val katalizált fenol-rezolgyanta folyamatos előállításának kidolgozását a legkönnyebben kezelhető molaránnyal sikerült befejezni. A mérési eredmények bizonyítják, hogy a kaszkád reaktorra kidolgozott irodalmi számítási módszer kaszkád és csőreaktor kombinációjára jó közelítéssel alkalmazható. Egyenáramfűtéssel a szakaszosan mért reakciósebességi állandó értékével közel egyező reakció sebességi állandókat lehet kapni. Ellenáramú fűtéssel a térfogatsebesség nagyobb, de a szabad formaldehid tartalom változása alapján számított reakció sebességi állandók a szakaszosnál kisebbek. A reakció követésére a kémiai módszerek közül a szabad formaldehid tartalom változása a fizikai vizsgálatok közül pedig a viszkozitás változása a legalkalmasabb. A formaldehid zagy felhasználása megvalósítható és a berendezés térfogatkihasználása folyamatosan a szakaszos értékekhez közeli eredményt ad. A munkavonal számításához a szabad formaldehid tartalom változása és a viszkozitás változása egyaránt megfelel. ad 2. A téma keretében a társított rendszerek mechanikai tulajdonságait vizsgálták a hőmérséklet függvényében. A vizsgálat céljaira a Chevenard-szakítógépre szerelhető elektromos fűtésű +1 C° pontossággal szabályozható termosztáló berendezés elkészült. A vizsgálatok céljaira azonos gyantafelvételű (100%), különböző foszlatási fokú és különböző ideig kondenzált rendszereket alkalmazva megállapították, hogy a gyanta-papír rendszerek szakító szilárdsága és rugalmassági modulusza 152