A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az 1966/67. tanév története
rozatai a takarékos gazdálkodásról, a KISZ munkának időszerű kérdéseiről kialakított állásfoglalás és a KISZ KB határozata az egyetemi és főiskolai KISZ szervezetek munkájáról és feladatairól, valamint a műszaki egyetemek távlati fejlesztéséről érvényben levő kormányhatározatok. A két egyetem munkastílusára és módszereire változatlanul érvényesek voltak azok az irányelvek, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatai alapján a felsőoktatás állami irányítására, az oktatás színvonalának emelésére és a világnézeti politikai nevelő munka fokozására vonatkoztak. Az irányító munkában fő feladatnak tekintettük az oktatás korszerű módszerének fejlesztését, a pedagógiai és módszertani munka előtérbe helyezését. Vizsgálat tárgyává tettük a gazdaságirányítási rendszernek a tudományos kutatásokra gyakorolt hatását, az egyetemen folyó tudományos munka jobb szervezése érdekében. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében az érvényben levő határozatok figyelembevételével különösen a szocialista országok viszonylatában távlati fejlesztési tervet dolgoztunk ki. Megvizsgáltuk mind a fejlődő országok, mind a kapitalista országok felé irányuló kapcsolataink bővítését is. A Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának munkatervére épülve elkészült a Budapesti Műszaki Egyetem 1966/67-es tanévének munkaterve. A munkatervben célul tűztük ki az oktató-nevelő munka javítását szolgáló vizsgálatok elvégzését, a tananyag és a nevelés összefüggéseinek ideológiai problémáit. Az elmúlt év tapasztalatai alapján újjászerveztük az állami ideológiai oktatás rendszerét, elvégeztük a jegyzetek ideológiai szempontból történő felülvizsgálatát, és kidolgoztuk a kollégiumi nevelő munka alapelveit. Fontos feladatnak tekintettük a fiatal oktatók pedagógiai képzését. 4 év tapasztalata alapján felülvizsgáltuk a reformtanterveket, értékeltük a társadalomtudományi tárgyak új rendszerű oktatásában elért eredményeket, intézkedéseket hoztunk az oktató munka segítését szolgáló, korszerű technikai eszközök alkalmazásának kiterjesztésére. A tudományos munka területén az egyetem jellegéből eredően szorosabb együttműködést építettünk ki az alapkutatást végző akadémiai kutatóintézetekkel és ipari kutató intézetekkel, amelyekre számos együttműködési megállapodást kötöttünk. Rendszeres vizsgálat tárgyává tettük az egyetemi kutatások eredményeként jelentkező új eljárások ipari bevezetésének lehetőségét. Tudományterületenként felmértük a meglevő műszerparkunkat, különös figyelemmel a kari és karok közötti kutatási kooperáció elősegítésére. Elkészítettük az egyetem belső műszer-kataszterét, amely lehetővé tette a tanszékek részére a rendelkezésre álló műszerek jobb kihasználását. Tovább bővítettük a baráti egyetemekkel kötött megállapodásokból adódó tudományos együttműködési lehetőségeket. Az egyetem részéről nyújtott sokoldalú segítés eredményeképpen tovább emelkedett a tudományok doktora fokozattal, a kandidátusi tudományos fokozattal és a műszaki egyetemi doktori címmel rendelkező oktatók száma. Az egyetem gazdálkodásában és a költségvetés lebonyolításában alapvetően érvényesültek az új gazdasági mechanizmusra és a takarékos gazdálkodásra vonatkozó kormányhatározatok. Az 1966/67. tanév beruházási programjának megfelelően, befejeztük az „E” épület auditóriumának és műhelycsarnokának építését. Megkezdtük a II. sz. villamoskari új létesítmény és az egyetemi tanreaktor építését. E célkitűzések megvalósítása az oktató-nevelő és tudományos munka, valamint a kijelölt gazdasági feladatok irányítása, ellenőrzése és segítése irányába ható intézkedések kidolgozása érdekében az egyetem tanácsa 10 alkalommal ülésezett, ahol megvizsgálta az egyetem 1965/66. évi munkájáról készített jelentést, foglalkozott 16
