A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
sorban kidolgozni, amelyekkel a gyors minőségi ellenőrzés közvetlenül, kémiai előkészítés nélkül végezhető el. Továbbfejlesztették a kidolgozott porított anyagok folyamatos gerjesztését megvalósító berendezésüket. A fejlesztés elsősorban az automatizálás irányában történt, valamint alkalmassá tették arra is a berendezést, hogy a fényforrást mesterséges atmoszférában működtethessék. A folyamatos gerjesztést elsőként nagy wolframtartalmú fémporok vizsgálatára dolgozták ki, amely anyagok a vákuumtechnikai úton előállított fémréteg ellenállások gyártásában fontosak. Folyamatos gerjesztést alkalmaztak timföld elemzésére is. ad 13. E téma keretében első lépésként foszfát ionok meghatározásával foglalkoztak, kiszorításos lángreakciókkal. A kiszorításos lángreakciók mennyiségi viszonyaira vonatkozólag a következőket találták: 1. A nem gerjeszthető kalcium és bárium-foszfát emissziócsökkentő hatása a koncentrációktól függetlenül egyidőben oszlik meg a két alkáli földfém között. 2. A bárium koncentráció változtatásával a foszfátmeghatározás érzékenysége tetszésszerinti módon változtatható. A mennyiségi foszfát meghatározás alapja az a felismerés, hogy foszfát ionok jelenlétében a kalcium atomok emissziója jelentősen csökken, és ez a hatás részben megszüntethető bárium ionok adagolásával. A módszer a kialakuló egyensúlyi rendszer láng- fotometriás emissziójának mérésén alapszik. ad 14. Katalitikus eljárást dolgoztak ki réz (Il)-ionok nyomnyi mennyiségének meghatározására, és tanulmányozták az alkalmazott reakció kinetikáját. ad 15. E téma keretében kationok csapadékcseréjével és extrakcióval kombinált komplexképződéses reakciókkal foglalkoztak. Részletesen tanulmányozták az I. oszt. kationok ZnS-os csapadékcseréjét. ad 16. E téma keretében kvarcampullák antimóntartalmának neutronaktivációs meghatározásával foglalkoztak. A kvarcedénykék antimón tartalmának meghatározásához levették az edénykék kör alakú alját, ezeket megfelelően előkezelték az esetleges rákerült szennyezések eltávolítására, majd alumínium fóliába csomagolták. Összehasonlító mintaként spektráltiszta Matthew SbCl3-ot használták kvarc ampullában. A mintákat a KFKI atomreaktorában sugározták be kb. 22 óra hosszat, a termikus neutronfluxus 1012 n cm-2 s_1 volt. Az aktiválási reakció a következő Sb 121 («, y) Sb 122 ß,y sugárzó t1/2 = 2,8nap 50 órás várakozás után a kvarclapocskákat alaposan megtisztították, és antimón tartalmukat y-spektrometriásan határozták meg 256 csatornás analizátorral. Tudományos közlemények Dr. Erdey László egyetemi tanár: Thermoanalytical Properties of Analytical-Grade Reagents IV. A. Sodium Salts. (Társszerzők: dr. Simon Lajosné, dr. Gál Sándor, dr. Liptay György) Talanta 13. 67—80, (1966). Luminol as a Fluorescent Acid-Base Indicator. (Társszerzők: Búzás Lajosné dr., dr. Vígh Katalin) Talanta 13. 463—469, (1966). Porok folyamatos bevitele spektroszkópiai fényforrásokba. (Társszerző: dr. Kántor Tibor) Magyar Kémiai Folyóirat 72. 268—269, (1966). Neuere Ergebnisse der Thermo-Derivatographie. (Társszerzők: Paulik Ferenc, Paulik Jenő) Mikrochimica Acta 699—712, (1966). Dr. Bányai Éva docens: Mikrobestimmung von Jodidionen durch radioaktiven Fällungsaustauch. (Társszerző: dr. Szabadváry Ferenc) Mikrochimica Acta 601, (1966). 136
