A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

A gyapjú kártoltipari fonásának fejlődése és távlatai. Gyapjúipari Szemle. 9. 6. 3—23, (1966).

Irányítástechnika a Textiliparban. (Társszerző: Ivitz Rudolf és külső társszerzőkkel) Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület. Textilipari Könyvtár 29. sz. 384, (1966).

Baranyi Péter adjunktus: Instrumentale Untersuchungen von Nähmaschinen. 1. rész. Bekleidung und Maschenware. 5. 43—45, (1965), 2. rész. Bekleidung und Maschenware. 6. 6—7, (1965).

Ivitz Rudolf adjunktus: Különleges szövéstechnológiák. Szakmérnöki jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 109. o., (1966).

Lázár Károly adjunktus: Teljesen idomozott kétszín von alas lapok előállítása síkkötő- és síkhurkológépen. Kötő-Hurkoló Szemle, 11. 1. 23—45, (1966).

Kötő-hurkológépek irányítástechnikaiberendezései. Magyar Textiltechnika. XVIII. 411—418, (1966).

Apparecchiatura di regolazione déllé macchine per maglieria. Parte Ia. Maglieria (Milano). 17. 431—436, (1966) 11. sz. Parte IIa. 482—485, (1966) 12. sz.

Részvétel nemzetközi kongresszuson

Dr. Vékássy Alajos tszv. egyetemi tanár Lodzban előadást tartott a II. Lengyel Textil Kongresszuson „Szövött és hurkolt kelmék összehasonlítása a fedőtényezők alapján” címmel.

Budapesten az IFWS XI. kongresszusán előadást tartott a „Varrógépek optimális fordulatszáma az öltésszám és a varrathossz függvényében”, valamint „A kötött-hurkolt áruk minőségi paraméterei, vizsgálati módszerei és berendezései” címmel.

VASÚTI GÉPTAN TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Rudnai Guido egyetemi tanár

Kutatási tématerület:

1. Korszerű szilárdságtani méretezés kifejlesztése.

2. Fémek képlékeny alakításával kapcsolatos elvi kutatások.

ad 1. A kifáradással kapcsolatban a tárgyévben két főtémával foglalkoztak: konstrukciós hibák javításával és a nyíróerők okozta fáradásos töréssel. Hegesztett rácsszerkezetű és lemezből készült dobozos szerkezetű tartókat vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy rácstartóknál nem a koncentrikus sarokpontkialakítás adta a legnagyobb élettartamot. Kedvezőbb az a sarokpont, amelynél a rácsrudakra olyan hajlítóterhelés jut, hogy a hegesztések helyén a húzófeszültségek csökkennek. Cső és lemez kombinációval készíthető olyan tartó, amelynél a fáradásos repedés elhal, így nem okoz törést. Többféle alkatrészt fárasztottak, amelyeknél a nyíróerő okozta a törést. Ezeknél a próbadaraboknál foglalkoztak a feszültségek térbeli eloszlásának meghatározásával. Foglalkoztak dugattyúcsapszegek méretezésével, és előkészítettek egy kísérletsorozatot a geometriai méreteik élettartamot befolyásoló hatásának a vizsgálatára.

A kifáradással kapcsolatos kutatómunkát nagyban elősegítette több ipari prob126