A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
Végzett mérnökök továbbképzésének lehetőségei, módjai
nyitásában vagy a műszaki fejlesztésben betöltött szerepéből adódó sajátos igényeket; — a fiatal mérnökök részére a gyakorlati tapasztalatok és a termelés irányításával kapcsolatos ismeretek átadása abból a célból, hogy gyorsabban és eredményesebben kapcsolódhassanak be a gyakorlati munkába; — az általános műszaki ismeretek felújítása, illetve frissen tartása, az e téren bekövetkezett fejlődés megismertetése azokkal, akik az alapismeretekkel tanulmányaik során már régen foglalkoztak.” E kormányhatározat alapján került kiadásra a műszaki egyetemi szakmérnökképzésről szóló 168/1965. számú művelődésügyi miniszteri utasítás, melynek célja a szakmérnökképzésnek az idézett kormányhatározatban rögzített alapelvek szerinti továbbfejlesztése. Az egyes szakmérnöki szakok indítására az ipari tárcák tesznek javaslatot az Egyetemnek. Ä képzésben egyetemi oklevéllel és legalább 2 év mérnöki munkakörben eltöltött gyakorlattal rendelkező szakemberek vehetnek részt, amennyiben munkaadójuk beosztásuk alapján szükségesnek tartja és javasolja felvételüket a választott szakmérnöki szakra. A felvétel feltételeként egyes szakoknál meghatározott egyetemi szakon szerzett végzettség, illetve oklevél is előírható. Az oktatás a tavaszi félévben kezdődik, időtartama 4 szabályszerű félév. A képzés a Művelődésügyi Minisztérium által jóváhagyott tanterv és program szerint történik. A félévek végén a hallgatók a tanterv előírásainak megfelelően vizsgákat tesznek. A 4. félév után a hallgatóknak az Állami Vizsgáztató Bizottság előtt államvizsgát kell tenniök, és tanulmányaik sikeres befejezése után a végzett szakot feltüntető szakmérnöki oklevelet kapnak. A képzés levelező formában történik, s a hallgatók igénybe vehetik mindazokat a tanulmányi kedvezményeket, melyeket kormányzatunk a rendes levelező tagozatú egyetemi képzésben résztvevő hallgatók részére biztosít. Egyetemünkön az 1965/66. tanév tavaszi félévében az alábbi szakmérnöki szakok indultak: a Gépészmérnöki Karon: gépszerkesztő, hegesztő, a Végyészmérnöki Karon: lakk-, festék és gumiipar, a Villamosmérnöki Karon: irányítástechnika, tele vízió technika. Az 1967. februárjára tervezett szakmérnöki szakok és oktatási célkitűzéseik Gépészmérnöki Kar Emelő- és szállítógépész szak A képzés célja a fejlődő magyar anyagmozgatógép-ipar géptervező gárdája műszaki színvonalának emelése. A szak hallgatói a legmagasabb szinten ismerik meg a korszerű méretezés újabb elveit, eredményeit, mind általános vonatkozásban, mind pedig az anyagmozgatógépek speciális szerkezeti elemeit és 332
