A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Dr. Csáki Frigyes rektor tanévnyitó beszéde
igényei vetnek fel ? Oly módon, hogy nagy gonddal erősítettük az alaptárgyi oktatást, melynek fontosságát napjainkban is kiemeljük, mert rájöttünk arra, hogy az alaptárgyi oktatás megszilárdításával olyan mérnököket képezhetünk, akik a későbbiekben meg tudják majd oldani az előttük álló komoly, speciális problémákat. A másik ilyen alapelv, amelyet felhasználtunk, a szakosítás és ágazatosítás ésszerű keretek között tartása. Mi nem mehetünk a szakosításban olyan messzire, mint a nálunk jóval nagyobb, jóval fejlettebb országok, a Szovjetunió, vagy az Egyesült Államok, de a szakosítás bizonyos ésszerű mértékét célszerű és hasznos hazánkban is megvalósítani. A harmadik alapelv, amelyet a reformra alapozunk, a gyakorlati oktatás megerősítése, az Egyetemen belül és az Egyetemen kívül. Gondolok itt az üzemi gyakorlatok rendszerének újszerű megvalósítására, a hosszú termelési gyakorlatok bevezetésére. Végül a negyedik alapelvként említhetem az ideológiai korszerűsítés szükségességének felismerését, amely mind az ideológiai tárgyakban, mind pedig a szaktárgyakban jelentkezik. Bátran elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a reform kereteit sikerült megvalósítani, alapjait sikerült lerakni. Elkészültek ágazatonként, szakonként a tantervek. Kidolgozásra kerültek a tantárgyak programjai, és széles körű kísérleteket folytattunk az üzemi gyakorlatok vonatkozásában. Most a reform megszilárdítása a fő feladat. Alapvető változtatásokra nincs szükség. Az alapelvek helyesek, de a részletek kidolgozása terén még igen sok feladat áll előttünk. Ilyen feladatok -— többek között — a tantárgyak tematikájának elkészítése, a jegyzetek és tankönyvek szakmai és ideológiai színvonalon történő korszerű megírása, az oktatási módszerek további tökéletesítése, amit röviden úgy szoktunk nevezni, hogy az audió-vizuális módszerek bevezetése, gondolva itt a filmtechnika vívmányaira, a hangtechnika vívmányaira, az ipari televízióra és így tovább. Őszintén meg kell mondani, hogy örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a Műszaki Egyetemen megkezdődött a tanítógépekkel való foglalkozás, esetleges későbbi bevezetésük céljából. Áttekintve ezeket a feladatokat, megállapíthatjuk, hogy a reform neheze még hátra van, hiszen most a részletes kidolgozásra, a konkrét munkára kerül sor. Amikor megemlékezünk a reformnak eddigi eredményeiről, akkor azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy elsősorban a nappali oktatás terén értünk el eddig is eredményeket, de az esti és levelező oktatás korszerű módszereinek kidolgozása még nagyrészt hátra van. A reform vívmányai közé tartozik az is, hogy a Műszaki Egyetemen néhány évvel ezelőtt megindultak a szakmérnöki tanfolyamok, amelyek végzett mérnökeink számára adnak speciális képzést kb. 2 éves időtartamban. Mindezek a munkák további feladatokat jelentenek számunkra. A reform alapjainak lerakása igen sok vitával, megbeszéléssel és munkával járt együtt. így nem kell csodálkoznunk azon, hogy a Műszaki Egyetemnek — hogy úgy mondjam — nevezetes és híres tudományos munkája az elmúlt időszakban bizonyos mértékig háttérbe szorult. Napjainkban egyik legfontosabbb feladatunknak kell tekintenünk a tudományos munka fokozását, a tudományos munkák fellendítését, gondolva itt mind az alaptudományi kutatásokra, mind az alkalmazott, mind pedig a fejlesztési kutatásokra. így a reform részleteinek kidolgozása követeli meg a részletesebb és elmélyültebb kutatási munkát. Hadd forduljak az Egyetemi Tanács nevében az itt megjelent kedves vendégeinkhez és hadd adjak kifejezést annak a gondolat8
