A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Elhalálozottaink
és részben megépítette, hogy azon haladva vigyék tovább a tudás zászlaját az emberiség békés, boldog jövője felé. Egyetemünk Tanácsa, tanártársai, az Egyetem oktatói és ifjúsága 1965 november 6-án búcsúzott el dr. Rázsó Imrétől a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában, majd ugyanezen a napon a kispesti temetőben helyezték örök nyugalomra. DR. GORZÓ ANDRÁSNÉ 1906—1965 1927-ben kezdte pedagógiai munkásságát. Tanítónő, igazgató-tanítónő volt, a felszabadulás után néhány évig az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozott, majd ismét gyakorló pedagógus lett. Munkáját csaknem negyven éven keresztül mindig kifogástalan szorgalommal és odaadással végezte. Egyetemünkön, mint a vegyészmérnökkari idegennyelvi lektorátus nyelvtanára, 1951 szeptember 1-től tanította az orosz nyelvet. A nehéz oktató-nevelő munkában hivatást látott, ezért sikerült tanítványaival — bármilyen korúak voltak is — bensőséges kapcsolatot teremtenie. Szerény, kedves egyéniségével kivívta kartársai szeretetét és megbecsülését is. Mind tanítványai, mind pedig munkatársai szeretettel őrzik emlékét. DR. SVÉDA PÁL 1909—1965 Okleveles latin-történelem és orosz nyelvszakos középiskolai tanári, bölcsész- doktori képesítéssel 1936-ban Pécsett kezdte tanári pályáját, majd Nyíregyházán és Budapesten gimnáziumi tanárként működött 1951-ig. Ekkor a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnökkari idegennyelvi lektorátusára nyert áthelyezést, és itt működött 1965 július 2-án bekövetkezett haláláig. Halála súlyos veszteség számunkra. Példamutató pontosság, kötelességtudat, hivatásszeretet vezérelte tanári munkája minden lépését. Tizenötéves műegyetemi működése során — mint a lektorátus egyik legrégebbi munkatársa — részt vett a főiskolai nyelvoktatás fejlesztésével kapcsolatos minden szervezési műnkében. Igen értékes munkásságot fejtett ki a nyelvi jegyzetek elkészítésében; kiváló, áldozatos oktató-nevelő munkájával testületünk osztatlan elismerését és tiszteletét, hallgatói megbecsülését és szeretetét érdemelte ki. Tiszta élete, puritán, nemes tanári egyénisége emlékét kegyelettel megőrizzük mindnyájan, akik kollégái, munkatársai lehettünk. SZEPESY LÁSZLÓKÉ 1912—1965 Francia—magyar—orosz nyelvszakos okleveles középiskolai tanárként pályáját 1935-ben Érsekújvárott kezdte, majd Losoncon működött 1941-ig. A felszabadulás után, 1948 végén Magyarországra települt, és 1949 januárjában kezdett ismét tanítani. 1951-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 278
