A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

A rheológiai modellek alkalmazhatóságát általában akadályozza az a tény, hogy a felállított — viszonylag bonyolult — egyenletrendszerek megoldása időigényes; utóbbira vezethető vissza az, hogy a kísérleti eredmények nagy részét elméleti interpretálás nem kíséri, ill., hogy — általános kérdést érintve — máig sem határozottan eldöntött, hogy a modellek közül tulajdonképpen melyik a helytálló, a textiliák viselkedését legjobban reprodukáló.

A textiliák rheológiai kérdéseivel foglalkozva feladatul tűzte ki a tanszék olyan elektromos műszer kialakítását, mely alkalmas: a különböző rheológiai modellek és tényleges kísérleti eredmények összehasonlító elemzésére (illeszkedés- vizsgálat), valamint további modellezési lehetőségek kipróbálására, továbbá megfelelő modell kiválasztása vagy kialakítása esetén a textiliák mechanikai tulajdonságait meghatározó paraméterek és relaxációs viselkedésük összefüggéseinek elemzésére.

Az eddigi próbamérések eredményei a modellszerkezet használhatóságát igazolják.

ad 2. A kutatás során a hengeres kártológóp automata-etetőberendezése által létrehozott adagolási egyenlőtlenségek okait és kiküszöbölési lehetőségeit vizsgálták. Az egyenlőtlenség okai:

a) a mérlegszerkezet egyenlőtlenségei,

b) az etetés technológiájából eredő egyenlőtlenségek.

a) A mérlegszerkezet pontosságának növelése egyrészt a mérlegszerkezet érzékenységének fokozásával, másrészt az adagolás technológiájának módosításával érhető el. A mérlegszerkezet érzékenysége annál nagyobb, minél nagyobbak a kilengések a dP súlytöbbletre.

b) Az etetési paramétereket sorozatvizsgálatokkal ellenőrizte a tanszék, és megállapította, hogy a száljellemzők szempontjából nyersanyagminőségenként optimumok vannak. Az anyagtároló-tartályban levő anyagszint, hidrosztatikai analógia alapján, a legegyenletesebb adagolást a tárolótartály 50—75% szint- magassága közötti beszabályozásával adja.

Az elvégzett vizsgálatok felvilágosítást adnak a hengeres kártológéprendszer termékének egyenletességére és azokra a lehetőségekre, amelyekkel a termékegyenlőtlenséget csökkenteni lehet.

ad 3. A kutatás a meglevő szövőgépek rekonstrukciós problémáinak felmérésére, illetve vizsgálatára irányult, és súlypontja a meglevő szövőgépek rekonstrukciójához felhasznált alsóvetésű bütykös vetőszerkezet elméleti és kísérleti vizsgálata volt. Főbb részeredmények:

a) A szövőgépek felfutási körülményeinek vizsgálata keretében konkrétan kidolgozták a tengelykapcsoló méretezési alapelveit.

b) Az egyenlőtlen járás vizsgálata alapján eldöntöttnek vehető az a vitatott kérdés, hogy a nagyobb járási egyenlőtlenség a vetélő lehetséges átfutása szempontjából előnyösebb.

c) A meglevő szövőgépek korszerűsítésének problémái körében megállapításaink szerint csak a tengelykapcsoló és az alsóvetésű vetőszerkezettel ellátott szövőgépek irányzata ad kielégítő eredményt.

d) Módszert dolgozott ki, a tanszék a bütykös vetőszerkezet analitikai-kinematikai vizsgálatára, amelynek lényege az, hogy a bütykös mechanizmust egy helyettesítő 4-csuklós mechanizmus segítségével elemezték, és egzakt összefüggéseket vezettek le a vetőszerkezet ezen részének vizsgálatához.

206