A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
ad 7. A kísérletek célja a fedettívű hegesztés optimális huzal-por párosításának megvizsgálása volt. A kötések értékelését szakító- (kötés, varrat), hajlító-, keménységi-, mikrosz- kópi- és ütve-hajlító vizsgálattal végezték. Az optimális párosítás pontosabb meghatározása céljából elvégezték különböző párosítások ömledék vizsgálatát is. Továbbiakban meghatározták a fedettívű hegesztés ömledékónek öregedési hajlamát több hegesztőhuzal-fedőpor párosítással. A vizsgálat az öregítés nélküli és öregített állapotban mért fajlagos ütőmunkaértékek összehasonlítása alapján történt. Megállapítást nyert, hogy megfelelő fedőpor és huzal párosítás esetén a kötés a szabványokban előírt követelményeket általában kielégíti, sőt egyes esetekben ötvözetlen huzallal is megfelelő tulajdonságú kötés készíthető. ad 8. A nem hegesztés céljára készült autodint a megfelelő időleges átalakítás után kísérletképpen felhasználták hegesztő áramforrásként. A hegesztés során nyert kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a gyorsműködésű autodin C02 vódőgázas hegesztéshez is előnyösen felhasználható lesz. Megállapítható továbbá, hogy a védőgázas leolvadóelektródás hegesztésnél alkalmazott áramforrások minősítése az irodalomban javasolt statikus karakterisztika alapján kiegészítendő az áramforrások dinamikus tulajdonságaival. A huzalfröcskölés mértéke az irodalmi adatoktól eltérően nem csupán a huzal kémiai összetételének és előállítási módjának, hanem a hegesztő áramforrás dinamikus tulajdonságainak is függvénye. Tudományos közlemények, könyvek, jegyzetek Dr. Gillemot László egyetemi tanár: Eine neue Methode zur Bestimmung der Sprödbruchgefahr. Periodica Polytechnica, Maschinen und Bauwesen 8 No 1. 1—14, (1964). A Wöhler-görbe néhány jellegzetes pontjának meghatározása. GTE kiadvány, III. Anyagvizsgáló Kongresszus előadásai, 2—24, (1964). Fémek és ötvözetek sebességállandójának meghatározása statikus szakítókísérletek alapján. (Külső társszerzővel.) III. Anyagvizsgáló Kongresszus előadásai, GTE kiadvány, 269—282, (1964). Dr. Konkoly Tibor docens: Hazai előállítású C02 védőgázas ívhegesztő berendezés és alkalmazása. Gépgyártás-technológia IV. (1964) 9. sz. p. 379—383, (Külső társszerzővel.) Dr. Romvári Pál docens: Razuprocsnyenyie termicseszki obrabotannoj sztroi- tyelnoj sztáli. (Külső társszerzővel.) Metallovedenyije i termicseszkaja obrabotka metallov 8. sz. 47—49, (1964). Ylijányije titana na szvarivajcmoszty nyizkolegirovannoj sztáli 14G2T. (Külső társszerzőkkel.) Avtomaticseszkaja Szvarka, 4. sz. 133. 15—20, (1964). A titánötvözés hatása az MTA—50 típusú acél hegeszthetőségére. Gépgyártástechnológia IV. 247—252, (1964). Der Einfluss der Legierung mit Titan auf die Schweiss barkeit hochfester Baustähle. Periodica Polytechnica, Maschienen-u. Bauwesen, 8, 4. 381—394,(1964). Artinger István adjunktus: Az öntvényekben keletkező termikus feszültségek és alakváltozások Heyn szerinti magyarázatának kritikája. Kohászati Lapok (öntöde) 7. 149—157, (1964). Centrifugálöntósű hengerperselyek meghibásodásai és azok megszüntetésének módjai. (Társszerző Ziaja Gy.) Gép, 10. 385—392, (1964). 199
