A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
f HŐERŐMŰVEK TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Lévai András egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Korszerű erőműblokk hőkapcsolásának javítása. 2. A kazánból távozó füstgázhőmérséklet és a hőkapcsolás optimális kölcsönhatásai. 3. Erőművek szabályozása és automatizálása. 4. Izotóptechnikai mérő- és szabályozóberendezések alkalmazása konvencionális berendezésekben. 5. Gázhűtésű reaktor optimumszámítása. 6. Atomerőművek termodinamikai vizsgálata. ad 1. A tervévi célkitűzés a tápszivattyút hajtó segédturbina alkalmazásának gazdasági vizsgálata és hőkapcsolásának kialakítása volt. A gazdaságossági vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy segédturbina alkalmazása kb. 100 Mw blokkteljesítmény felett válhat gazdaságossá a villamos hajtás hatásfokától és a blokk kihasználási óraszámától függően. A hőkapcsolásra vonatkozó vizsgálatok eredménye szerint legkedvezőbb megoldásnak a főturbina egyik megcsapolásáról fűtött és a kondenzátorra dolgozó segédturbina alkalmazása ítélhető. ad 2. Gyenge minőségű szénre települt erőműveknél a megnövekedett füstgázmennyiség miatt a regeneratív tápvízmelegítés és a füstgázvisszahűtés optimális mértéke a szokásostól eltér. Az optimalizáló vizsgálatokat a gyöngyösi hősémára és az akkor még kiforratlan tervezési stádiumban levő kazánra végezték él. A gazdaságossági vizsgálat azt mutatta, hogy az Erőterv és a Géptervező és Műszaki Iroda által megadott kiindulási alapadatok esetében a hőkapcsolásból a két utolsó nagynyomású előmelegítő elhagyható, a füstgőz káros mértékű vissza- hűlése nélkül. ad 3. A téma keretében elsősorban az átmeneti üzemállapotok automatizálási kérdéseivel foglalkozott a tanszék, konkréten a turbinamosás automatizálásával. A November 7. Erőműben előkészítő vizsgálatokat folytattak az automatizálás és technológiai szempontból is kedvezőbb terhelés alatti turbinamosás bevezetésére. ad 4. A téma keretében elsőrendű feladat volt a szenek fűtőértékének meghatározása rádióaktív izotópok segítségével. Az eddig végzett ilyen irányú kísérletek tapasztalatai alapján javaslatot tett a tanszék a szénmintavétel és mintaelőkészítés helyes megoldására. ad 5. Az elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a rácsállandók meghatározása során a tényleges reaktormag szerkezeti felépítését— megfelelően választott számítási modellekkel—figyelembe kell venni. A korrekció elsősorban a megfelelő anyagszerűség kiválasztásával történhet, és ezen túlmenően figyelembe kell venni a nagyobb méretű csatornák hatását a neutronok diffúziós hosszára. Amennyiben a reaktormagot zónákra osztjuk, a teljes reaktor sokszorozási tényezőjét a fluxuseloszlás négyzetével súlyozva kell az egész reaktortérfogatra átlagolni. A számítások végeredménye szerint, irodalmi adatokkal történő összehasonlítás alapján, a kísérletileg mórt és a vázolt módon számított értékek között 1—2% eltérés várható. 194
