A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

mazásának vizsgálatában, valamint ugyanezeknek a gépeknek a kőolajtermelés kísérőgázainak felhasználását célzó áttelepíthető erőgépként történő alkalmazásának vizsgálatában. A vizsgálatok eredményeit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság részére készülő tanulmányban, valamint az Energiagazdálkodási Intézetben kidolgozás alatt álló tervjavaslatokban használták fel.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a berendezések gazdaságosságát alapvetően befolyásolja a felhasználható tüzelőanyag minősége. A repülőüzemben használt üzemanyagok ugyanis még kis kihasználási óraszám mellett is jelentős üzemköltségeket eredményeznek, ami a berendezés számos előnye mellett kétségessé teszi alkalmazásuk gazdaságosságát. Az olcsóbb, gyengébb minőségű tüzelőanyagok felhasználásának lehetősége az üzemi hőmérsékletek csökkentése mellett elvben fennáll, véglegesen — gazdasági döntések alapjául elfogadható biztonsággal — azonban csak megfelelő tartós üzemi kísérletek alapján állapítható meg. \

ad 2. A tervévi célkitűzésnek megfelelően a tanszéken tovább tökéletesítették a hőcserélő mérőállomásokat, speciális mérési eljárásokat dolgoztak ki.

Tovább folytatták a lemezbordás kompakt hőcserélővel kapcsolatos vizsgálatokat is. Az elmúlt évek vizsgálati anyagát konkrét méretezés céljára alkalmassá tették.

Megvizsgálták a lamináris lemezbordás hőcserélők egy sokat ígérő alkalmazási területét, hőerőművek közvetítőközeges újrahevítőjében. A vizsgálat eredménye igen kedvező: az új hőcserélőtípus alkalmazása egészen új lehetőségeket nyit meg, lényegesen megemelhető az újrahevítések száma, és ezzel az erőművek, hőfogyasztása — költséges szerkezeti anyagok alkalmazása nélkül — lényegesen csökkenthető. Az új megoldás előreláthatóan lényeges szerkezeti és szabályozástechnikai előnyöket biztosít.

Befejezték a gőzfűtésű hőcserélők légtelenítésével kapcsolatban dr. Forgó László elméletének kísérleti igazolását. A kísérletek az elméletet igazolták, és így azt a méretezésben alkalmazni lehet.

ad 3. A kutatás során a részberendezések üzemi jellemzőivel és legkedvezőbb kialakításával kapcsolatban végzett a tanszék elsősorban kísérleti jellegű munkát. Ennek során az ún. „termodinamikus szivattyú” legkedvezőbb technikai kialakításával, a felhasználandó anyagok tulajdonságaival, ill. a legmegfelelőbbek kiválasztásával elkészültek, megállapították a szivattyú méretezési szempontjait, a méretezés kiinduló adatait. Kidolgozták a berendezés több hőtechnikailag igényes részkészülékének (abszorber, hőcserélő) legkedvezőbb technológiáját, és így az eddig csak kísérleti szempontok szerint megépített berendezések gyártását is előkészítették.

ad 4. A téma tervévi célkitűzéseként a korábbi években a Dunai Vasmű erőművében üzembehelyezett keverőkondenzátor további üzemi mérései, valamint a kombinált erőművi gőzkörfolyamatok kialakításával kapcsolatos további részletes elméleti számítások szerepeltek.

A programnak megfelelően állandó üzemi mérést és mérésértókelést végeztek a keverőkondenzátoron. Ezek a mérések nagyban elősegítették egy újfajta, kondenzátorral egybeépített gáztalanító kialakítását, valamint a keverőrencjszerek további tökéletesítését.

A kombinált gőzkörfolyamatok kialakításával kapcsolatban megvizsgálták, milyen lehetőségek vannak víz-ammópiák, ill. víz-freon 12, valamint egyéb hidegközegekkel megvalósítható kombinált processzusok kialakítására. Részletesen elemezték mindazon lehetőségeket, amelyek alkalmasak 1000 MW nagyságrendű blokkok kialakítására.

ad 5. A magnetohidrodinamikus generátornak mint összetett kalorikus, áram181