A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
olyan berendezést kíván a tanszék építeni, amely már gyakorlati tapasztalatokat nyújt a szerszámgépek automatizálásának megvalósításához. Számításokat végeztek egy digitális tekercselőgép vezérlő rendszerének kialakításához. ad 2. A kitűzött feladat a háromfázisú rövidrezárt aszinkron motor lágy indításának olyan megoldása volt, amelynél a motor egyik fázisával sorbakapcsolt transzduktor teszi lehetővé az indítás alatti nyomaték előírt lefolyásának biztosítását. A szimmetrikus összetevők módszere alapján, de új eljárás alkalmazásával sikerült olyan görbesereg egyenletét és szerkesztési módját megtalálni, amely a szlip mint paraméter függvényében fejezi ki az előtéttel ellátott fázisáram és az előtét kapcsain mérhető feszültség összefüggését. Lehetőség nyílt továbbá olyan görbesereg meghatározására, amely a nyomaték, mint paraméter függvényében ugyancsak az előbbi áram és feszültség összefüggését fejezi ki. Az így kapott görbesereg közvetlenül összerajzolható a transzduktor voltamper jelleggörbeseregével és ez módot ad a szlip, nyomaték és transzduktor- vezérlőáram összetartozó értékeinek szerkesztésére. ad 3. A témakörrel kapcsolatos kutatásokat a tanszék két irányban folytatta : Vizsgálta a helységközi útvonalon megjelenő objektum vizuális észlelhetőségé- nek törvényszerűségeit. A fénysűrűségek kontrasztját választotta a láthatóság paraméteréül a jelenlegi, elavultnak tekinthető gyakorlat helyett, amely az úttest megvilágításának horizontális összetevőjével operál. Módszert dolgozott ki az útvonal világításának értékelő vizsgálatára. A jellegzetes elvi változatok feldolgozásával rámutat a fejlesztés irányaira. A továbbiakban analizálta a világítási berendezések létesítési és üzemeltetési költségtényezőit. A gyakorlatban általában használatos költségtényezőket kiegészítette olyan költségtényezőkkel, amelyek a népgazdasági szinten való értékelést jobban megközelítik. ad 4. Meglevő ipartelepek esetében mind gyakrabban térnek át a csupán formális védőföldelésről a szabványos, a ténylegesen védelmet nyújtó, nullázott érintésvédelemre. A nullázásra való áttérésnél az esetek nagy részében nincsen lehetőség az üzemeknek a szerelés időtartamára való leállítására, hanem az áttérést a termelőüzemben kell végrehajtani. Ilyen esetben elkerülhetetlen az, hogy egyidőben ugyanazon áramforrásról táplált nullázott és védőföldeléssel ellátott készülékek legyenek a hálózaton. Ez az állapot ellentétben áll az Érintés- védelmi Szabályzat vonatkozó előírásaival. Az áttérés kérdésével kapcsolatban a kialakuló viszonyok vizsgálatára helyszíni ellenőrző méréseket végeztek. Tudományos közlemények, jegyzetek Molnár István adjunktus: Szerszámgépek villamos hajtása. MTI jegyzet. 220 o. 1964. Részvétel nemzetközi kongresszuson Nyári Miklós adjunktus: a KGST rendezésében „A részecskeszámlálás módszerei” címmel tartott előadást. 12» 179
