A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Dr. Ránky Miklós (1921-1963)†
I Dr. RÁNKY MIKLÓS | Hirtelen, életereje és alkotóképessége teljében ragadta ó't el tőlünk az elemek és a véletlen szeszélye. Halálával nagy veszteség érte egyetemünket. Életének negyvenkét évéből tizenkilencet töltött az egyetemen oktatói munkával. Itteni pályafutását 1944-ben, a mechanikai technológia tanszéken kezdte fizetés nélküli gyakornoki beosztásban. A felszabadulás után tevékenyen részt vett a műegyetem háborús kárainak helyreállításában és az egyetemi oktatás megindításában. 1951-ben nevezték ki az akkor létesített gépgyártástechnológia tanszékre adjunktusnak. Oroszlánrészt vállalt az új tanszék szervezésében, a gépgyártás technológia c. tárgy tematikájának és oktatási módszertanának kidolgozásában. Érdemei elismeréséül aránylag fiatalon, 1954-ben docenssé nevezték ki. A gópgyártástechnológia tárgy fejlesztésével kapcsolatos munkásságát hét egyetemi jegyzet, két technikumi tankönyv, öt mérnöktovábbképző jegyzet fémjelzi. 1965-ben jelenik meg posthumus egyetemi tankönyve Gyártástervezés címmel. Az utóbbi években az iparfejlesztés irányának és szükségletének megfelelően munkásságának súlypontja a technológiai folyamatok automatizálásával kapcsolatos elvi kérdések kidolgozására helyeződött át. Ezzel a témával foglalkozik a legutolsó, röviddel a halála előtt megjelent egyetemi jegyzete is. Tudományos kutató munkájának középpontjában is az automatizált gyártás feltételeinek biztosítását elősegítő elmélet: a ráhagyások meghatározásának elmélete állt. Ezzel a témával kapcsolatban csak egy folyóiratcikk és egy külföldi kongresszusi előadás szövege maradt meg, a munkát, amelyet kandidátusi disszertációként kívánt kidolgozni, már nem tudta befejezni. Doktori disszertációjában, amelyet 1961-ben nyújtott be, a kontrakciós munkával mint anyagjellemzővel foglalkozik, mérőtestek és rugók méretezésével és gyártásával kapcsolatban. Ez a téma egy másik kedvelt kutatási területével, az erőmérők fejlesztésével és technológiai alkalmazásával kapcsolatos. Az utóbbi témáról számos külföldi és belföldi kongresszuson tartott előadást és sok tudományos cikket írt. Elméleti eredményeit a gyakorlatba is át tudta ültetni. Ezt bizonyítja az erőmérés területén elnyert három szabadalma. A szóban forgó találmányokat, amelyekre a szabadalmat kapta, az iparlxzóta is hasznosítja. Tudományos és mérnöki munkásságát hazai és külföldi fórumok is elismerték. Nemzetközi vitás ügyben szakértőnek kérték fel. A Gépipari Tudományos Egyesület vezetőségi tagja, a Gópgyártástechnológia c. folyóirat szerkesztő bizottsági tagja volt. 1957-ben kitüntették a Gépipar Kiváló Dolgozója címmel. Nem lenne teljes a róla alkotott kép, ha nem említenénk meg, hogy. a hállgatók kiváló pedagógust és olyan előadót vesztettek vele, akinek az előadásai lebilin- cselőek voltak, munkatársai és barátai pedig olyan kollegát, aki nagyszerű szakember és kiváló ember volt. 247
