A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Az IKARUS Karosszéria és Járműgyár az autóbusz karosszériák szilárdsági számításaiban elért újabb eredményeket az új típusok tervezésekor, ill. régebbi típusok korszerűsítésekor rendszeresen felhasználja, (dr. Michelberger Pál egyetemi docens.) A Ganz-Mávagban DHM-4-jellegű 750 LE-s Diesel-villamos mozdony forgóváznál két szabadalom bevezetést nyert. (Vizelyi György egyetemi adjunktus.) VEGYIPARI GÉPEK ÉS MEZŐGAZDASÁGI IPAROK TANSZÉK Tanszékvezető: Szántay Balázs egyetemi docens Kutatási tématerület: 1. Vegyipari készülékek gazdaságos méretezése. 2. Timföldgyári zagyok hőcserélőkben történő lerakódásának csökkentesére, ill. megszüntetésére irányuló kutatás. 3. Keverőtengelyek korszerű méretezési eljárásának kidolgozása. ad 1. Anyagtakarékossági szempontok megkövetelik, hogy a méretezés során, a valóságos feszültségi képet igyekezzünk a lehető legpontosabban meghatározni, hogy ezáltal a bizonytalanságot leplező nagy biztonsági tényezők következtében beépített anyagmennyiség csökkenjen. A kutatás az anyagtakarékos méretezést kívánja szolgálni. ad 2. A kutatómunka eredményesen zárult, a vonatkozó szakirodalom és laboratóriumi kísérleti mérések alapján kidolgzott a tanszék egy eljárást, amelynek alkalmazása esetén a kutatási célkitűzésben foglaltakon túlmenően a timföld- gyári zagyoknak lerakódás képződését a hőcserélőkben és a technológiai folyamatban alkalmazott készülékekben (bepárlók, autoklávok, Dorr ülepítők, kikeverő tartályok stb.) csökkenti, illetve megszünteti. A laboratóriumi mérési eredmények alapján 1964-re tervezett üzemi kísérletek befejezése után értékelhető a lerakódás képződés csökkenésének mértéke, az alkalmazott eljárás népgazdasági jelentőssége. Az üzemi mérések sikere esetén a kidolgozott eljárás alkalmazása nagymértékben csökkenti a kiemelt, fejlesztés alatt álló hazai timföldipar fajlagos energiafelhasználási mutatóit, nagymértékben csökkenti a karbantartás miatti állásidőket, lehetővé teszi a korszerű, folyamatos üzemű automatizált timföldgyárak üzemeltetését. ad 3. A keverőtengelyek kritikus fordulatszámát mindezideig a keverőtengelyek tömegének a figyelembevétele nélkül számították és az így kapott eredmények alapján határozták meg az üzemi forduiatszámot. Ezzel a számítási módszerrel kapott eredmények a keverőtengely kritikus fordulatszámát még durva közelítésben sem adták meg, ezért a tengelyek vagy a kritikus fordulatszámon, illetve annak megengedhetetlen közelségében jártak, vagy olyan káros lengések hatása alatt álltak, melynek következtében maradó alakváltozást szenvedtek, illetve eltörtek. Számítási eljárást dolgoztak ki—a keverőtengelyek tömegének figyelembevételével — a kritikus forduíatszám meghatározására. Ipari méretű keverős készüléken, a csapágytávolság és a keverőelemek változtatásával kísérleti méréseket- végeztek a tengely kritikus fordulatszámának megállapítására. Az adott geometriai adatok alapján a számításokat is elvégezték. A számítási és a mérési eredmények közötti eltérés maximálisan 8% volt. 188
