A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Strommer Gjmla egyetemi tanár. Kutatási tématerület: 1. Diszkrét geometria. 2. A geometria alapjai. 3. A metrikus terek belső geometriája. ad 1. A diszkrét geometria keretében az állandó szélességű síkidomokba írható körök halmazainak körökkel való lefedésére vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozott a tanszék. ad 2. A geometria alapjai c. kutatás keretében a Bolyai — Lobacsevszkij- féle geometria megalapozására vonatkozó vizsgálatokat végeztek. ad 3. A téma 1962. évi célkitűzése a homogén belső metrikájú terek topológiai struktúrájának vizsgálata volt. Tudományos közlemények, könyvek, jegyzetek Dr. Strommer Gyula egyetemi tanár: Vereinfachung des hyperbolischen Pa- ralellenaxiomes. Ann, Mat. púra appl. IV. 57 (1962) Ein Beitrag zur Konstruierbarkeit geometrischer Aufgaben in der hyperbolischen Ebene. Monatsh. Math., 66, 4 (1962) Konstruktionen mit dem Paralellineal in der hyperbolischen Ebene. J. reine angew. Math., 211 1 — 2 (1962) Bemerkung zu meiner Arbeit : „Ein Beitrag zur Konstruierbarkeit geometrischer Aufgaben in der hyperbolischen Ebene”. Monatsh. Math., 66, 5 (1962) Schopp János docens: Die Verschärfung eines Kreisabdeckungsatzes. El. Math. 17 (1962) dr. Szentbe János adjunktus: Über meti’ische Räume, deren lokalisometrische Abbildungen Isometrien sind. Acta Math. Acad. Sei. Hung., 16, 3—4 (1962) ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Gruber József egyetemi tanár. Kutatási tématerület: 1. Ventillátor-kutatás. ‘2. Turbó-fúvó kutatás. 3. Nyomás és sebesség megoszlás mérése áramlástechnikai gépeken. ad 1. A ventillátorkutatás az összenyomhatatlan, súrlódásmentesnek tekinthető közeget szállító áramlástechnikai gépek elméleti vizsgálatára vonatkozik. A tanszék hosszabb ideje foglalkozik az adott geometriai kialakítású járókerekek elméleti jelleggörbéjének és a lapátok körül kialakuló cirkulációmegoszlás alakjának meghatározásával. Számítási eljárást dolgoztak ki arra, hogy az általában szokásos „sima” lapátgörbéjű járókerekek áramlástani jellemzői kielégítő pontossággal meghatározhatók legyenek. 78
