A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

Végzett mérnökök továbbképzésének lehetőségei, módjai

Műanyag feldolgozó szak Erős elméleti alapokat nyújt a polimerek feldolgozásával foglalkozó üzemek­ben működő vegyészmérnökök és vegyészek számára a polimerek feldolgozá­sakor az anyagban végbemenő fizikai és kémiai folyamatokról. Gépészeti ismereteket ad a műanyagfeldolgozó gépek működésének részletesebb megisme­résére és a műanyag szerszámok szerkesztésére. Végül tárgyalja a műanyagok alkalmazását a népgazdaság különböző ágaiban, hangsúlyozva az üzemelte­tési igények és a műanyagok tulajdonságai közötti összhang biztosítását. Textilkémia szak A textiliparban dolgozó vegyészek, vegyész mérnökök számára magas szintű elméleti és gyakorlati képzést nyújt. A képzés első és második félévé­ben előadásra kerülő tárgyak elméleti jellegűek, ezen előadások felölelik a textilvegyészettel kapcsolatos legmodernebb elméleteket és ismereteket, pl: ,.természetes szálasanyagok kémiája”, „szerves kolloid kémia”, „színezék kémia”. A harmadik és negyedik félévben előadásra kerülő technológiai tár­gyak egy részéhez (,,természetes szálasanyagok kémiája”, „előkészítés és fehérítés” stb.) laboratóriumi gyakorlat is kapcsolódik. Korróziós szak A korróziós szakmérnökképzés elsősorban nem vegyészképzettségű mér­nökök részére indul, és a Kohó- és Gépipari Minisztérium szakember-igényeit van hivatva kielégíteni. Súlvpontilag a gyártmányok védelmével foglalkozik, beleértve a felületkezelést, valamint a gyártmányok tárolás és szállítás alatti védelmét is. Műszeres analízis szak A műszeres analitikai szakmérnöki szakra olyan jelöltek kérhetik felvéte­lüket, akik ipari vagy kutatólaboratóriumokban dolgoznak, illetve üzemellen­őrzési feladatokat látnak el. Elsősorban okleveles vegyészmérnökök vagy vegyészek igényeinek és képzettségének megfelelő anyag kerül az oktatás során tárgyalásra, de hasonló munkakörben dolgozó okleveles gépész-, kohó­vagy villamosmérnökök is felvehetők a szakra, ha megfelelő kémiai alapkép­zettséggel rendelkeznek. A szak gerincét a műszeres analízis c. tárgy alkotja, mely négy főrészre tagozódik: külön tárgyaljuk az elektrokémiai, optikai és az egyéb (termokémiai, radiokémiái stb.) módszereket, míg a negyedik rész­ben a kémiai analízis néhány új irányáról kapnak a hallgatók tájékoztatást. VEGYÉSZMÉRNÖKI KAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom