M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1945-1945
Harmadik rész
212 akiben karunk a bányamérnöki tudományok tiszteletbeli doktorát, a magyar bányászat pedig legkiválóbb képviselőjét tisztelte. Éppen így szomorodott szívvel hallottuk, hogy ugyancsak Budapest ostroma alatt hányt el Kövessi Ferenc dr., a mezőgazdasági osztályon a növényélet; és -kórtan nyilv. r. tanára, aki 1904 óta 30 éven át volt a főiskolának tanára és mint ilyen, különösen a növénytani intézet berendezésében és fejlesztésében szerzett nagy érdemeket. A kar tisztviselői közül hősi halált halt Siklósi József dr. könyvtártiszt, Kovács János, Pintér Rezső, Somlai György, Galovits József altisztek, illetve szegődményesek, Czobor Miklós főművezető, műszaki altiszt és Csaszlava Jenőné ideigl. könyvtári alkalmazott. Hallgatóink közül elhúnytak és ifjú életükkel áldoztak a történelmi időknek: Bényi Endre, Csirisznyák Antal, Doór László, Érsek Gábor, Farkas Pál, Faulwetter Ernő, Ferenczy Imre, Ferenczy János, Gazdag Gyula emh-k, Kovács Béla, Rehák Imre bmh-k, Lovász Miklós, Neumann János kmh-k. Adjon Isten örök nyugodalmat mindnyájuknak és azoknak is, akikről még eddig megbízható hírt nem kaptunk. Mindnyájuk emlékét kegyelettel őrizzük. Örömmel jelentem, hogy Cotel Ernő nyugalmazott ny. r. tanárt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, Tárczy-Hor- noch Antal dr. ny. r. tanárt a Természettudományi Akadémia tagjává, és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, Kö- vesi Antal ny. r. tanárt pedig a Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta; Győrfi János dr. tanártársunk elnyerte a főváros tudományos nagydíját. E helyről is őszinte jókívá- natainkat fejezzük ki tudományos munkásságuknak a legilletékesebb helyről történt elismeréséhez. A segédtanerők közül belföldi ösztöndíjat kapott az 1944—45. tanévben Richter Richárd és Szőke László adjunktusok. Kitüntetéses oklevelet nyertek az 1944—45. tanévben Horváth Aurél és Réti Vilmos kohómérnökök, Kalcsov György bányamérnök, az 1945—46. tanévben pedig Adamovich László és Tóth Imre erdőmérnökök. Végül pedig nem volna teljes beszámolóm, ha nem emlékeznék meg ifjúságunkról is. Az igen nehéz időkben a sok náluk idősebb embert megtévesztő propaganda nem tudta megingatni komoly gondolkodását; hallgatott mindig bizalommal az idősebbek és különösen tanáraik szavára, és ennek köszönhető, hogy a tébolyodott eszméknek nem esett áldozatul. És ha talán ifjúi tapasztalatlanságukban nagyon kevesek esetleg megtántorodtak is, ez sem róható bűnükül, hiszen fiatalok. Külön ki (kell emelnem, hogy a légitámadások, majd a harci események után ifjúságunknak nagy része tevékenyen részt vett a mentésben, romeltakarításban és a károk helyreállításában. Ez a jövő záloga, mert éppen így mindnyájan tevékeny és fáradhatatlan munkásai
