M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1945-1945
Harmadik rész
210 a magyar erdészeti kutatóintézetnek szinte születése óta tevékeny tagja, majdan vezetője volt, és aki hosszú tudományos múlt után nyeri el a kísérleti állomás megszervezőjének és első vezetőjének katedráját, az erdőművelés, vad- és halgazdaságtani tanszéket 1922- ben. Tudományágát nagy szeretettel és hozzáértéssel műveli, és annak számos külföldi megbízatásban sikeres képviselője. A tanszék mellett továbbra is vezette 1942-ig az erdészeti kutatóintézetet. Elnöke volt az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetségének és ebben a minőségben szervezte meg 1936-ban ez intézmény kongresszusát Magyarországon. Ugyancsak ebben az évben tartják meg a nemzetközi erdőgazdasági kongresszust is, amelynek főszervezője szintén Roth Gyula volt. Nemzetközi kapcsolatai révén megtiszteli őt a finn erdészettudományi társulat levelezőtagsággal, valamint a finn államfő is magas kitüntetést adományoz neki tudományos érdemei elismeréséül, hazánkban pedig a Magyar Agrártudományi Társaság választja meg tagjául. Az egyetemi tanári székből való távozása nagy űrt támaszt, és csak az vigasztalásunk, hogy egyelőre helyettes tanári minőségben továbbra is ellátja tanszékét. Az 1945—46. tanévben pedig saját kérelmére, betegségére hivatkozással nyugdíjba ment Cotel Ernő ny. r. tanár. Benne tudományágának egyik legkiválóbb képviselőjét vesztette el a kar. Cotel 23 évig volt tanártestületünk tagja. Kiváló tanár volt, mély gondolkozó tudós és éles kritikai ítélőképességgel megáldott kutató. Tudásának nagy részét könyveiben örökítette meg és evvel nemcsak közvetlen tanítványait, hanem a mérnöki gyakorlat embereit is nagy hálára kötelezte. Egyik könyvével a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet aranyérmét érdemelte ki. Külföldön is több ízben képviselte szép sikerrel a magyar kohómérnöki tudományokat. A karnak és jogelődjének a volt Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolának igazgatásában is tevékeny részt vett. A kohómérnöki osztály dékáni működésén felül kiemelkedik az 1930—31. és 1931—32. években a rektori székben kifejtett tevékenysége, és nagyrészben az ő szorgalmazásának köszönhető, hogy a Főiskola 1931-ben elnyerte a doktorrá avatás és magántanári képesítés jogát. Tudományos munkáját az említett egyleti aranyérmén kívül elismerte a Magyar Tudományos Akadémia azzal, hogy a múlt év tavaszán levelezőtagjává választotta. Sajnálattal kellett tudomásul vennünk elhatározását és őszinte szeretettel búcsúzunk tőle. Áldja meg Isten és adjon neki még sok boldog évet nyugalomban. Szomorú szívvel kell megemlékeznünk három régi tanártársunk gyászos elhúnytáról. 1945. január hó 8-án húnyta be szemét hosszú betegség után Kelle Arthur oki. erdőmérnök, az erdővédelemtani tanszék nyilvános rendes tanára. Tanári kinevezését megelőző tanársegédi, majd adjunktusi szolgálata alatt tevékeny részt vett az első világháború után a Főiskola értékeinek átmentésében. 22 évi tanári működése alatt a legnagyobb csenden dolgozott, szervezte meg az 1923-ban újonnan felállított tanszékét, pedáns gonddal alapozta meg és fej-
