M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
atu állás egyetlen iparágban sem. S lia egyes iparágakban már el is múlt az első, nagy úttörő felfedezések és hasznosítások idő szaka, mégis azt látjuk, hogy világszerte mindegyikben a pazarul berendezett kísérleti és kutatóintézetek százai és a szór galmas szakemberek és tudósok ezrei fáradoznak az elért eredmények továbbfejlesztésén. Ez a szüntelen lázas ütemben végbemenő továbbfejlődés, illetve céltudatos fejlesztés elengedhetetlenné teszi, hogy a legkitűnőbb műszaki és gazdasági szakemberek is állandóan továbbképezzék magukat, de szükségessé teszi azt is, hogy a fejlődés főbb eredményeivel a művelt nagyközönség minél szélesebb rétegei is megismerkedjenek. A Műegyetemnek immár hetedik évfolyamába lépő Soproni Nyári Tanfolyama e tekintetben nagy szerepet tölt be, ennek tudatában mindenkor nagy érdeklődéssel és szeretettel kísértem figyelemmel a Sop róni Nyári Egyetem tevékenységét. Ezúttal azonban a műszaki és gazdasági időszerűség szempontjából még fokozottabb jelentőséget tulajdonítok e tanfolyamnak. Az előadások anyagának megállapítása tekintetében a vezetőszerep tudvalevőleg évről-évre az egyetem más fakultásának jut. Az idén a gépész- és vegyészmérnöki tudományok kerültek előtérbe, amelyek közül az utóbbinak éppen napjainkban ismét kiemelkedő szerep jut a modern ipari fejlődés folyamatában, az első pedig minden gépesített termelésnek természetes velejárója és ennélfogva valamennyi iparág haladásában állandóan különleges mértékben osztozik. A kémiai kutatás és eredményeinek ipari hasznosítása úgy látszik korunkban egészen új fejlődési korszakot nyit meg, ezért a vegyészeti iparnak szemünk előtt lefolyó újabb hatalmas nekilendülésével legyen szabad a következőkben kissé közelebbről foglalkoznom. A kémiának a mai szűkebb értelemben vett vegyészeti iparok körén messze túlmenő jelentősége volt már a XVIIT. század ipari forradalmának korában is. A vaskohászatnak a koksz felhasználásával történő reformálását az ipari forradalom megindítójának mondják. Kevéssel azután állították fel Birminghamban az első ólomkamrákat a kénsavgyártás céljaira és találta fel Markgraf Berlinben a répacukrot. Röviddel azután következett a vasiparban Corts keverési eljárásának bevezetése, majd egymásután a .szódagyártás, a zsiradék-
