M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
474 tával meg is történt.23) Trapp akkor Besztercebányán szolgált, s innen vitte a térképkészítés tudományát Németországba, amikor 1568-ban hazánkból oda távozott. Tőlünk indult el tehát a korszakos jelentőségű módszer hódító útjára. A teljesség kedvéért ezen a helyen említjük meg, hogy több mint háromszáz évvel később a bányatérképezés tökéletesítésében ismét magyar elmének, Péch Antalnak volt igen tevékeny része. Módszere a legszövevényesebb kőzettani és földtani viszonyok áttekinthető ábrázolását tette lehetővé,24) s külföldön is nagy figyelmet keltett. De a műszerszerkesztmények terén sem maradtunk el, már az 1600-as években sem, a Nyugat mögött. A XVII. század vége felé Selmec vidékéről indult hódító útjára a német szakiroda- lomnak „Schemnitzer Schinzeug“ néven ismert igen elmés szögmérő műszere,25) amelyhez később a szomolnoki szögfelrakó, a „Schmölnitzer Scheibe“ csatlakozott.26) Ez utóbbit azóta már többször is újból és újból feltalálták, s más nevek alatt a geodéziában lényegileg ma is használatban van. Fontos időpontot jelent a magyar földméréstan és bánya- méréstan történetében 1735, a selmeci bányatisztképző intézet megalapításának esztendeje. Első tanára, Mikoviny Sámuel, régi magyar nemesi család sarja, a matematika mellett a földméréstan és bányaméréstan tanára volt, s vele elkezdődik hazánkban a Nyugat országait megelőzve a földmérési és térképészeti tudományok felsőfokú műszaki oktatása. Ez természetesen a gyakorlati részre is kiterjedt, s felsőbb rendelet intézkedett a többek között arról, hogy Mikovinynek nyári térképészeti munkálatainál felváltva két-két növendéke segédkezzék. Mikoviny élet- történetét a legújabb kor már eléggé tisztázta. Kiderül belőle, hogy a XVIII. század legnagyobb mérnökei közé tartozik, aki a műszaki tudományok számos ágában kimagaslót és maradaní3) Franz Anton Schmidt; Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze der Königreiche Ungarn, Kroatien, Dalmatien, Slavonien und des Grossfürstenthumes Siebenbürgen. II. köt. 12. old. 14) Bányászati és Kohászati Lapok, 1878. év. A bányatérképek szerkesztéséről (több folytatásban). Technikai fejlődésünk története. Budapest, 1929. 642. old. 25) Blätter für Technikgeschichte. 7. füzet, 1940. év. 145. old. sí) Blätter für Technikgeschichte. 7. füzet, 1940. év. 119—122. old.
