M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
435 nem használt nyersanyagok feldolgozása, új eljárások, munkafolyamatok kidolgozása, melyek alapján többet, jobbat és olcsóbban lehet termelni és el lehet érni azt, hogy bizonyos fontos anyagból, mint pl. a vasból se több, se kevesebb ne használtassák fel a kelletténél s így ne legyen se pazarlás, se olyan túlzott takarékoskodás, mely a biztonság rovására megy. Igen fontos a gépüzemben az üzemanyagban elérhető megtakarítás, továbbá a hatásfok és az élettartam növelése. Sok esetben tapasztalható, hogy nem is az a nemzet van előnyben, mely nyersanyagokkal rendelkezik, hanem az, mely azokat a tudományos kutatómunka segítségével a legjobban tudja hasznosítani. Csak a kellő tudományos kutatómunka révén várható, különösen kis nemzet gazdasági függetlenségének biztosítása, sőt szabadalmak folytán még elérhető az is, hogy a hatalmasabb külföld még adófizetővé is váljék. Nálunk különösen fontos, hogy a nyersanyagban, a tőkében való hiányokat a szellemi munka eredményével ellensúlyozzuk. Legyen szabad rámutatnom az elméleti és laboratóriumi kutatómunka azon döntő hatására, melyet a hídépítés fejlődésére és a vasbetonépítés gyors kifejlesztésére gyakorolt. Folyót vagy kisebb patakot az ősember is könnyen át tudott hidalni, amidőn egyszerűen fatörzset fektetett át rajta, vagy pedig háncsból, gyökérből, állati bőrökből kötelet font és azt a patak két partján álló fához vagy sziklához kötötte és így függőtartót létesített, amelyre függőleges rudakkal a járópályát felfüggesztve, kész volt egy függőhíd. Majd pedig, amidőn az ember rájött a boltozás titkára — melyet Perikies korában élt mathematikusnak, abderai Demokritosnak tulajdonítottak —, már nagyobb nyílásokat is át tudtak kőboltozattal, kőívvel hidalni. Ilykép a hídtartók három főfajtája a gerendatartó, a függőtartó és az ívtartó régóta ismeretes. Ezen kezdetleges tartókkal az ember kisebb nyílásokat át tudott hidalni, azonban a nagyobb folyók, tengerszorosok, szakadékok sokáig nagy akadályt jelentettek. Hosszú időkön át a fa és a kő, ez a két természetes építőanyag volt a hídépítés egyedüli anyaga. Kőboltozatok építése terén már a rómaiak idejében és különösen a középkorban empirikus alapon jelentős fejlődés állott elő. Mindig nagyobb és nagyobb nyílásokat próbáltak áthidalni. Azonban minden egyes hídépítés egy-egy kí28*
