M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések

247 Konkoly Thege Sándor c. rk. tanár: 1. Németországi állattenyész­tési tapasztalatok. (Budapest, 1941. Pátria R.-T., 39. old.) 2. Az új ármeg­állapítások az állattenyésztés szempontjából. (Magyar Állattenyésztés, 1941. évf. 234. old.) 3. Székelyföldi állattenyésztési jegyzetek. (Magyar Ál­lattenyésztés, 1941. évf. 283. old.) 4. Végre megtörtént a tejárak emelése. (Köztelek, 1941. évf. 650. old.) 5. A törvényhatósági állattenyésztési alapok­ról szóló törvény végrehajtási rendelete. (Köztelek, 1941. évf. 708. old.) 6. Székelyföldi kiállítás Sepsiszentgyörgyön. (Köztelek, 1941. évf. 785. old.) 7. Az állatállomány takarmányszükségletének biztosítósa. (Köztelek, 1941. évf. 871. old.) 8. Az állattenyésztésé a jövőt! (Köztelek, 1941. évf. 1103. old.) 9. Szerkesztette a Köztelek Zsebnaptár 1942. évfolyamát. 10. Főelőadója volt az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának és az Or­szágos Törzskönyvelő Bizottságnak. 11. Szerkesztette a Tejtermelők Orszá­gos Szövetségének 1941. évi jelentését. 12. Rendezte az 1942. évi országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt. Dr. Kovács Jenő h. tanár: Méregtani vizsgálatok. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből XXX. kötet, 7. füzet.) — Toxikologi­sche Untersuchungen mit weissem Steinklee. (Deutsche Tierärztliche Wochenschrift 1942. Sajtó alatt.) V. Közgazdaságtudományi Kar. A) Kö «gazdasági és Kereskedelmi Osztály. Dr. Lóczy Lajos ny. r. tanár: Részletesen kidolgozta és megszervezte Erdély és Kelet-Magyarország várható ásványkincseinek felkutatására meginduló nagyszabású és évekre kiterjedő tudományos és gyakorlati irányú munkatervet. Az egész év folyamán személyesen vezette és irányí­totta a helyszínen az Intézet felvételeit, s emellett az Erdély Dk-i részein és a Kárpátalján külön, önálló felvételeket végzett, melyeken főként a magyar medencerendszer paleozoikus és mezozoikus hegyrendszerével fog­lalkozott, s erre vonatkozólag gazdag tudományos anyagot gyűjtött össze. A M. Kir. öntözésügyi Hivatal megbizásából a tervezett tarackrasznai és visóvölgyi völgyzárógát alapozásával kapcsolatban ugyancsak hely­színi geológiai vizsgálatokat végzett. Megindította és irányította a Szé­kelyföldön a rendszeres ásványvízkutatásokat. Az Erdélyi-medence földi- gázterületeinek kutatásánál először alkalmazta az ú. n. fotógeológiai mód­szert, amely a légifényképek sztereoszkópikus geomorfológiai értelmezése útján törekszik a hegyszerkezeti viszonyok megállapítására. Javaslatot dolgozott ki a felsőtiszai neogénmedence és az ungvári síkság petróleum­lehetőségeinek mélyfúrások útján történő megvizsgálására. Az általa már 1936-ban javasolt és a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr rendeletére 1939-ben készült szakvéleményében újból ajánlott békésmegyei petróleum­kutatások jelentős eredményhez vezettek, amennyiben 1941 augusztusában Tótkomlóson 1610 m mélységben sikerült nagymennyiségű produktív földi­gázt és földi-olajat feltárni. Jelentékeny működést fejtett ki a Balatoni Tár­saság tudományos osztályán, a Földrajzi Társaságban, a Balatoni Bizott­ságban, a Természettudományi Társaságban. Emellett vezette a Földtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom