M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
1 2. DR. BUD JANOS NY. R. TANÁR ELŐADÁSA: GRÓF SZÉCHÉNYI ISTVÁN ES A XX. SZAZAD. A Széchenyi ciklus véget ér. A ncmzetéletnek nincs mezőnye, amelyen az ő páratlan egyéniségét ne elemezték volna. De minél többet foglalkozunk vele, annál kiapadhatatlanabb az ő szellemgazdagsága. Értékben nem csökken, hanem állandóan növekszik. így lesz a XX. század apostolává és prófétájává. Lehet, hogy gróf Széchenyi Istvánnak a jelen időkkel való kapcso- latbahozása ellentmondásnak látszik. Annál inkább, hiszen egész egyéniségével egybe van forrva a XIX. század uralkodó eszméivel. Ez tény. Azonban a szellemóriások különös adottsága, hogy a múltban gyökereznek, a jelent formálják és a jövőt vetítik elő. Ezért a messze jövőben is sohasem a múltat, hanem mindig az élő jelent testesítik meg. A nagy szellemek nem időhöz kötöttek. Eszméikkel és gondolatvilágukkal beleidegződnek a beláthatatlan távlatokba. Ezért ők az élet igazi forradalmárai. Tragikumuk ugyancsak ebből ered. Saját koruk nem mindig érti meg, avagy félreérti őket. Ezzel szemben minden kor megtalálja bennük a saját célkitűzéseit. Fogalommá válnak és személyhez kap- csolódottan személytelenülnek. Széchenyi István ezeknek a nagy szellemeknek a sorába tartozik. Jól mondja Komis Gyula, hogy „Széchenyi a magyar történet időtlen embere”. Gróf Széchenyi István akkor lép a küzdőtérre, amikor a francia forradalom eszméi egyre győzedelmesebben ragadják meg a lelkeket. De ugyanakkor mély benyomással van gondolat- és érzésvilágára a XIX. század harmincas éveinek idealizmusa és romanticizmusa. Az eszmék és gondolatok e kettős hatás alatt érlelődnek meg lelkében. Páratlan intuitiv ereje a további nagy támasza. Széchenyi István erős bizonyíték annak az elméletnek a számára, amely az intuícióban nem misztikumot lát,