M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
A mult évszázad elején az egyetem jellege ismét változik. A humanitás-eszme lesz a vezérlő gondolat, a cél pedig az egyén tökéletesítése. A tudományok rendszerének egységét vallják, középpontba állítván a filozófiát, s noha a kutatás és a tanítás szabadságát hirdetik is, de a gondolkozás metafizikai jellegénél fogva távolodnak az észszerűségtől és a tapasztalattól. A túlzásokra hajló historizmus adja meg a jellegét az idealizmus egyetemének. Az általános szabadságmozgalom kiváltotta a politikai liberalzmus szellemét, amivel teljes összhangban volt az egyetem önkormányzatának szüksége. A múlt század második felében a természettudományok törnek előre és ez nem maradhatott hatástalan az egyetem szellemére sem. A tudományszakok önálló és szabad fejlődése megbontja a tudományok egységének gondolatát és háttérbe szorítja a historizmus túlzásait. A fakultások egymástól függetlenül fejlődnek, sőt bizonyosfokú elszigetelődés folytán az egyetem valósággal szétesett az egyes fakultásaira, ami legjobban meg is felel a tudományos szellem szabad kibontakozásának. „Nagy szerencséje az egyetemnek — mondta Kornis Gyula rektori beszédében —, hogy a XIX. század folyamán világszerte külön műegyetemek alakultak, mert a kor technikai szellemének hatása alatt a szellemi tudományok csak afféle függelékké törpültek volna a tudományegyetemeken.” Ügy vélem, hogy a műszaki tudományok kialakulására sem lett volna éppen kedvező, ha azok az egyetem egy fakultásának szűkre szabott tol- daléka keretében szorongtak volna. Ezt a feltevést mi sem igazolja jobban, mint az Institutum Geometricumnak 68 éves fennállása végén történt lassú elsorvadása. A József-nádor műegyetem mai szervezetében fakultásainak helyes tagozódásával felöleli a címében megjelölt összes műszaki és gazdasági szaktudományokat s ezzel a teljességi fokát illetően, mondhatni, egyedülálló. Célja és feladatai ezzel önként adódnak. Az egész világ ipari és gazdasági termelésének módja-rendje a szemünk előtt gyökeres átalakulásban van, de ezzel együtt változást szenved a termelt javak elosztása is, még pedig oly gyors ütemben, amelyhez egyének, érdekeltségek, sőt az államok sem képesek érdekeik megvédése végett kellően alkalmazkodni. A közgazdaságban napról-napra új problémák vetődnek fel, amelyek gyors megoldása és intézményes kézbevétele haladékot alig tűr. Csak az igazságot kereső tudományos
