M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941

Második rész

55 tem gondolatának felvetésekor azonnal felismerte ennek az intézménynek a fontosságát, nemcsak általános művelődési szempontból, hanem főként azért, mert méltányolta azt a törek­vésünket, hogy a Soproni Nyári Egyetem a magyar művelődés nyugati végvárát minél szorosabb kapcsolatokkal fűzze egye­temünkhöz és az ország fővárosához. Az első pillanattól kezdve nagy szeretettel felkarolta s minden tekintetben a leghatható- sabban támogatta a nyári egyetemet. Kérjük őt, hogy a jövő­ben is — bár néhány nappal ezelőtt megvált a polgármesteri széktől — tartsa meg jóindulatában és szeretetéhen egyetemünk soproni karát és a nyári egyetemet. Köszönetünket rójjuk le Sopron szabad királyi város lelkes közönségének is azért a meleg szeretetért, amellyel a nyári egyetem hallgatóit és elő­adóit egyaránt elhalmozta. Köszönetét mondok dr. Proszt János dékán úrnak, dr. Márffy Ede egyetemi nyilvános rendes tanár úrnak, a nyári egyetem budapesti előadójának, dr. Romwalter Alfréd egyetemi nyilvános rendes tanár úrnak, a nyári egyetem soproni igazgatójának, dr. Tárczy-Hornoch Antal egyetemi nyilvános rendes tanár úrnak, aki különösen a Mérnöki Tovább­képző Intézet bányászati és kohászati tanfolyamának előkészí­tésében fejtett ki önzetlen munkát. Őszinte köszönetét nyilvání­tok mindazoknak, akik támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Egyetemünk az idén is eredményes munkát végezhessen Sopronban. Hölgyeim és Uraim! Önöket, akik eljöttek ide, hogy nyári egyetemünkön, illetőleg a Mérnöki Továbbképző Intézet bányászati és kohászati tanfolyamain résztvegyenek. igaz magyar testvéri szívből fakadó, meleg szeretettel köszöntőm. Őszintén kívánom: érezzék jól magukat Sopronban, talál­janak örömet és élvezetet a város történelmi levegőjében s azokban a műkincsekben, amelyeket a város ódon iitcái maguk­ban rejtenek. Gyönyörködjenek a város csodálatosan szép vidé­kében, amely nem olyan zordon, mint a magas hegységek terü­lete, hanem alacsony szubalpin jellegű és végtelenül bájos. A déli és délnyugati hegyek — Károlymagaslat, Várishegy, Muck-kilátó, Várhely — pompás fényvesei és tölgyerdői, a Tó­malom és a Fertő rejtettebb szépsége, az Ágfalva és a Kopháza- felé húzódó kalásszal rengő laposabb terület, a városhoz dél- felől csatlakozó lőverek színpompás övezete, mind valameny- nyien kitörölhetetlen emlékek alakjában fognak belevésődni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom