M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Második rész
44 A magyar mérnöki kar Széchenyi szellemében meg is akarja szerezni a lehető legnagyobb tudást, mely a reáháruló nagy feladatok elvégzéséhez szükséges. A magyar mérnökök igazán dolgozó, teremtő, alkotó tagjai a nemzetnek, kiknek munkája döntő jelentőségű egy új ezredév megalapozásában. A tanfolyamok tapasztalatai azt mutatják, hogy mérnöki továbbképző tanfolyamokra szükség van, létjogosultságuk kétségtelen. A Mérnöki Továbbképző Intézet fontos új kultúrintézmény, melynek állandó működésének biztosítása valóban közérdek. Ezért azt a kérést terjesztettük a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter elé, hogy az 1941. évi állami költségvetésben a mérnöki továbbképzés céljaira megfelelő összeg vétessék fel. Ugyancsak kértük a Rektor úr Öméltóságát, hogy szíveskedjék az Intézet részére a Műegyetem épületében szerény helyiséget biztosítani. Mélyen tisztelt Uraim ! Annak a kultúrfölénynek, melyet kelet és dél felé mindig hangsúlyozunk, egyik főtényezője fejlertt technikai kultúránk, melyet a jövőben nemcsak fenntartanunk, hanem hatalmasan öregbítenünk kell. Az államháztartásban óriási értékek sorsa függ a mérnöki munka minőségétől és hatásfokától. Tőkeszegénységünk nem ad lehetőséget arra, hogy a termelésben mindig a legtökéletesebb berendezést alkalmazzuk, a meglévő berendezésekkel kell mégis a versenyképességet biztosítani s így az anyagi eszközök hiányát sokszor szellemi erővel, minőségi munkával kell pótolni. Ezért a magyar mérnöknek különösen nem Szabad elmaradni, hanem a fejlődéssel állandóan lépést kell tartania és mindenkor a lehető legnagyobb tudással kell rendelkeznie. A nyersanyagokkal való takarékoskodás, a többet, jobbat és olcsóbban termelés, valamint a hathatós honvédelem egyik főtényezője a korszerű mérnöki tudás. Mégpedig nem elegendő egyes kiváló elmék üt törő munkássága, hanem szükséges, hogy a magyar mérnökök egész tömege a legtökéletesebb szellemi fegyverekkel legyen ellátva, ha
