M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
311 feszültségek a semleges tengelytől való távolsággal lineárisan változnak, avagy pl. a támfalakra ható földnyomást homogén földnem feltételezése alapján határozzák meg. Ezek a feltevések útján világosabb, áJttekintőbb képet nyer a mérnök, számításai is egyszerűbbekké válnak. Tudja azonban a mérnök, bőgj* feltevése a valóságban soha sem teljesedhetik teljes tisztaságában; tudja, hogy ezért tulajdonképpen hibát követ el, — pl. a feszültségek meghatározásánál, — de a számításokban tudatosan elkövetett bizonytalanságot egyensúlyozza avval, hogy pl. az elviselendő terhelések többszörösének megfelelő támadó erőket vesz számításba, avagy helyesebben a szerkezeteket úgy méretezi, hogy a keletkező feszültségek az anyag szilárdságának csak töredékét, az ú. n. megengedett feszültséget érjék el, vagyis biztonsággal dolgozik. A mérnöki tudomány alkalmazott természettudomány ugyan, de azért téves volna az a következtetés, hogy a természettudományoktól készen kapja a megoldandó kérdések tudományos ismereti alapját és ezt csak alkalmazni kell mester- ségszerűen. Nem, a mérnök önállóan is kutat éppen úgy, mint a természettudós; kísérletei, megfigyelései szintén az anyagok tulajdonságainak és a természeti erők megismerésére irányulnak. A mérnöki tudományos kutatás természettudományi alapon indul el, de kölcsönhatásképpen éppen a mérnöki tudomány derített fényt sok addig megoldhatatlan természettudományi kérdésre. így a fizika nagy körében a mechanikai és szilárdságtani ismeretekre akarok e helyütt rámutatni; éppen- így általánosan ismert az elektrotechnikai kutatásnak fizikai tudásunkra, termékenyítő hatása, stb. A mérnöki szaktudományok sok önálló ágazata fejlődött ki, amely mind alapos természettudományi felkészültséget feltételez, mint akár a természettudományok másik alkalmazása, az őstermelés tudományos megalapozása. A mérnök a természeti jelenségek megfigyelésénél éppen úgy, mint a természettudós, nem elégszik meg csupán a megismeréssel, hanem a jelenségek összefüggését, törvényszerűségeit igyekszik leszűrni: de míg a természettudomány inkább a tudományért magáért kutat az igazság után, addig a tudományos felkészültségű mérnök szeme előtt az emberi szükségletek kielégítésére való hasznosítás szándéka lebeg, ha néha csak tudat alatt is. A. megismerést a mérnöknél mindig követi
