M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941

Harmadik rész

286

Nincs-e ezzel bizonyos ellentétben a szakszerűség tárgyi követelménye? Lehet-e ezekben a szakokban nemzeti elemet keresni és van-e itt mód nemzetismeret, nemzeti érzés fejlesztésére ? Nagyon kevés olyan szak lehet, amelyre nem volna hatással a hazai állapot az illető szak alkalmazásának területén, olyan meg egy sem lehet, amelynek tudományos művelését és tanítását nem befolyásolná a hazai szükséglet vagy az itthoni lehetőség. De a kérdés nem az, hogy egyik vagy másik szaktudomány anyagában van-e és mi a nemzeti elem, hanem, hogy adhatnak-e az itt művelt szakok tájékoztatást a nemzet viszonyairól, megmutathatják-e az egyes szakismereteknek a nemzet életében való szerepét és így felkelthetik-e a szándékot a szaktudásnak a nemzet érdekében való érvényesítésére. A felelet erre is nagyon egyszerű: itt a tanítás mindig a felhasználás gondolatával folyik, bár némelyik tárgy nem közvetlen gyakorlati felhasználásra való, hanem a gyakorlati munka elméleti megalapozására. Innen azonban nem mesteremberek vagy éppen napszámosok mennek ki, hanem a tudást, a tudomány eredményeit magasabbrendű célokra fordító szakemberek. A kérdés tehát az: felismertetheti-e a Műegyetem, hogy ezt a magasabb célt a nemzet érdeke mutatja meg?

Minél magasabbrendű az oktatás, annál kevésbbé lehet a célja csak a tudás, annál több az önkéntelen eredménye a tanítvány lelki alakulásában is. Minél mélyebbre hatol a tuda» tosan tanuló ember, annál jobban meglátja az emberi ismeret részeit összefűző szálakat, annál szélesebbre tárul előtte az ismeret sokszoros kapcsolata az élettel: a tudományos kutatás az élet kérdéseiből indul ki újra meg újra és a kutatás eredményei oldják meg, vagy legalább is igyekeznek megoldani az élet kérdéseit. így kiderül a szakjában elmélyedő tanuló előtt a szakismeretnek a nemzet életében való szerepe s fejlődik az ismeret ily célú használásának a szándéka. Csak arról van tehát szó: lehet-e ezt irányítani és biztosítani? Biztosítani nem tudunk semmit, ami szellemi folyamat eredménye, mert annak nem módosítható egyéni alapjai is vannak. De az irányítás lehetősége kétségtelen.

Az kell hozzá, hogy különbséget tegyünk a csak-szakember és a művelt szakember között. A csak-szakember csupán a maga szűk körét látja, mást nem tud észrevenni és méltányolni, nem is érdekli. A művelt szakember előtt is a maga területe a leg-