M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
kel megegyezően Schneller István személyiség-elméletének és gróf Széchenyi István nemzeti politikájának hatása alatt a nemzetnevelés fogalma kialakult. Ez legalább 30 évvel történt azelőtt, hogy a most már Európa-szerte uralkodó és minden egyéb felfogást elhallgattató „politikai nevelés“ mai alakjában, mint „nemzetpolitikai nevelés“, „nemzeti-szocialista nevelés“ megjelent. Ennyi ideje, hogy a nemzetnevelés fogalma nevelésügyi irodalmunk egy részében következetesen érvényesül, mai áramlatoktól teljesen függetlenül. A szó azonban ezek hatására a közhasználatban lett annyira divatossá, hogy az értelme és tudományos eredete elhomályosult. Pedig már a nemzetnevelés eredeti, szakszerű értelme is nagy mértékben kiszélesítette a nevelői gondolkodás körét s a neveléstudomány területét valamilyen alakban fokozatosan a nemzet életének valamennyi jelenségére kiterjesztette. E felfogással a köznevelés szervezetébe tartoznak mindazok az intézmények, amelyeknek tevékenysége a nemzet tagjait valamilyen határozott irányban tudatosan alakítja.1) Ezek sorában ott van a mi Egyetemünk is: nemcsak mint a műszaki és gazdasági tudományok művelésének legfőbb helye, hanem úgy is, mint a nemzet nevelésének egyik legnagyobb bivatású tényezője. Nem gondolom, hogy ezt a felfogásomat jogosan lehessen akár elfogultságnak, akár csak egyoldalúságnak is nevezni. De ha netalán az volna is, engem tanulmányaim erre vezettek, tanszékemet ezzel a meggyőződéssel látom el s ez szabja meg az egyetemi életben minden állásfoglalásomat. Éppen ezért választottam most tárgyul azt a kérdést, hogy a nemzetnevelés elvi alapján miben áll a József Nádor Műegyetem művelődéspolitikai jelentősége. A nemzetnevelés magyar fogalma eredetileg tisztán neveléstudományi fogalom: az egyéniség és közösség nevelésügyi szerepének elméleti és gyakorlati vizsgálatából keletkezett. 40—50 évvel ezelőtt ugyanis élesen szemben állott a nevelésen való elmélkedésnek egyéni és közösségi iránya; akkor minden szakembernek ez volt a főkérdése. — A nemzetnevelés fogal') Minderre nézve 1. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről (1904) Nemzetnevelés (1912), A neveléstudomány magyar feladatai (1935) c. munkáimat és számos kisebb dolgozatomat
