M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
46 jében ezen a helyen ékesen kifejtette az élettáj hatását. A földrajzi tényezők fontossága általában ismeretes; gyakran világtörténeti események sorsát döntik el. A földrajzi tényezők azonban elsősorban a földtani viszonyok függvényei. Ez azt is kifejezi, hogy a történeti események okait is néha a földtani viszonyokban lehet megtalálni. Erdélyi új határunknak nagy kanyarulata a sármási gázmező környékén bizonyosan ezen terület gáztartó rétegeinek, azaz a terület földtani viszonyainak a következménye. * A fővárosban 14 területen ömlik ki meleg víz a felszínre. Kilenc területen a budai oldalon nagyjában egy 10 km hosszú vonal mentén, egy területen a Duna partján, egy területen a duna medrében, két helyen a Margit-szigeten és két helyen a pesti Városligetben. Az ismert források száma ma 116. Ez a szám azonban még valószínűleg nagyobbodni fog, mert lehet, hogy némelyik forrásmedencében — amelyet ma egyetlen forrásmedencének tekintenek — több forrás vize fakad. Ebből a szempontból néhány forráscsoport még nem eléggé tanulmányozott, pl. a Császár-fürdő ivókútja, a forráscsoport a Duna medrében, a szökevény források a Margitsziget északi végén. Mindezeknek a melegforrásoknak a vize gyógyvíz, különböző vegyületeket tartalmaz — aránylag nagyobb mennyiségben — feloldva. A budapesti melegforrásokból naponkint ösz- szesen 50 millió liter meleg és langyos víz folyik ki. Ebben a vízben literenkint átlag 1’5 g szilárd anyag van feloldva. A naponkint kifolyó 50 millió liter víz tehát mintegy 750 q oldott vegyületet hoz felszínre, ami a vízzel együtt a Dunába kerül. Fővárosunk melegforrásai s az azok alapján kifejlődött gyógyfürdői révén méltán megérdemli a „fürdőváros“ nevet. A következőkben vázolom Budapest fürdőváros földtani fejlődéstörténetét, anélkül azonban, hogy a tárgyat részletesen kimeríteném. *
