M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Második rész - Évkönyv
199 erdőgazdaságait. Innen folytatódott a kirándulás a raliói m. kir. erdőigazgatóság kőrösmezői erdőigazgatóságaiba, majd a Hoverla-nyergen át a Hoverla őserdő és tovább a Fehér-Tisza völgyébe. Visszafelé Újpesten megtekintették a Lőwy-féle furnérgyár ipartelepét. Dr. vitéz Bokor Rezső egyetemi m. és h. tanár, adjunktus és Szűcs Ferenc egyetemi díjas gyakornok vezetésével a IV. éves erdőmérnökhallgatók a következő erdőhasználattani és fatechnológiai tanulmányi kirándulásokat, illetőleg utakat tették meg: a) Tanulmányozták a Sopron sz. kir. thj. város és a Műegyetemi Tanulmányi Erdőgondnokság erdőgazdaságaiban folyó összes erdőhasználati munkálatokat. A hallgatók ezidén is a vágás tervezéstől a kitermelésig végeztek tölgy-, bükk- és egyéb lombosfa és lúc- fenyő kitermelési és felkészítési munkákat csoportosan a tanulmányi erdőben. Meglátogatták a fontosabb soproni fafeldolgozó üzemeket és faraktárakat. b) 1939. november hó 23—26-án háromnapos tanulmányút keretében tanulmányozták a herceg Esterházy Hitbizomány Lenti kerületének erdő- gazdaságait, ahol főleg az erdeifenyő kitermelése, hosztolása és felkészítése, talpfa- és dongatermelés, épületfatermelés, vágásfelvétel és elszámolási módok, továbbá a közelítés módszerei és az erdei vasútüzem voltak az érdeklődés középpontjában. A lenti-i gőzfűrészüzem nagyszerűen egészítette ki az erdeifenyő hulladék nélküli feldolgozásának ismertetését és a parkettakészítést is bemutatta. A csömödéri gőzfűrészen pedig a bükkfa feldolgozását látták igen tanulságos és korszerű módon. 1939. december hó 18—21-ig négynapos tanulmányút keretében a miskolci m. kir. Erdőigazgatóság erdőgondnokságaiban a fatermelés, közelítés és szállítás munkálatait, illetőleg berendezéseit tanulmányozták. E közben különösen a tölgy- és fükkszerfa termelésben, az erdei választékok kiszabásában és kialakításában vettek részt cselekvőleg csoportokba osztva a hallgatók. Megtekintették az Erdőigazgatóság működésben lévő kőbánya üzemét és mészégető kemencéit, továbbá a szénégetési munkálatokat. Majd a ládi tüzifaraktár kezelését és a mellette fekvő gőzfűrész üzemét tanulmányozták, ahol különösen a kemény lombosfa feldolgozása nyújtott korszerű ismereteket. Ugyanitt a gőzölés és a szárítás műveleteiről is beható bemutatásban részesültek. 1940. május hó 20-tól 27-ig bezárólag a III. éves erdőmérnökhallgatókkal együtt az erdőmérnöki osztály professzorainak vezetésével először vezetett a tanulmányút Kárpátaljára. Először a munkácsi „Latorica“ I’.-T. erdőigazgatóságát és a korszerűen berendezett és vezetett fafeldolgozó üzemeit tanulmányozták, még pedig a szentmiklósi és szolyvai gőzfűrészt annak összes melléküzemeivel együtt. Az erdei tanulmányút a vasúti szállítás, a közelítés, az állományápolás és az állományátalakítás köréből adott főleg maradandót. A magyar testvériség gondolatát ápolta a munkácsi Csillag-szállóban a város és a környék vezető embereinek bevonásával tartott többszáz terítékes díszvacsora, amelyet a Latorica R.-T. adott a résztvevők tiszteletére. Szolyván megtekintettük a falepároló gyártelepét is. Innét útunk a bustyaházai m. kir. Erdőigazgatóság kerületébe vezetett. Itt megtekintettük a tutajbefúró partot, a tutajkötést, faraktárt és gőzfűrészüzemet melléküzemeivel együtt. Utána a taracközi erdei vasút üzemét, az épülő tarackrasznai gátat, majd a németmokrai, a királymezői és brusz-
