M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940

Második rész - Évkönyv

VII. Kirándulások és mérdgyakorlatok az 1939/40. tanév folyamán. I. Mérnöki és Építészmérnöki Kar. A) Mérnöki Osztály. Oltay Károly ny. r. tanár a III. éves mérnökhallgatókkal Nógrád- verőce község határában tartotta a kötelező geodéziai külső terepen vég­zendő mérőgyakorlatokat. E gyakorlatok kiterjedtek alappont megha­tározásokra (háromszögelés, pontkapcsolások, sokszögelés, továbbá szin­tezés) és részletmérésekre (derékszögű és poláris koordinátamérés, tehi- métria, mérőasztalfelvétel). E méréseket gyakorlati feladatok megoldá­sának keretében végeztük. A magassági részletmérés begyakorlására hossz- és keresztszelvé­nyeket vettek fel, különböző redukáló tahiméterekkel rétegvonalas tér­képeket készítettek, továbbá barométeres magásságméréseket végeztek. A vízszintes mérés eredményeit, valamint a hossz- és keresztszelvényeket grafikusan is feldolgozták. Ugyancsak Nógrádverőcén a geodéziai tagozat IV. éves mérnökhall­gatói a Magyarma dűlőben 11 pontból álló trigonométriai hálózatot fej­lesztettek, melynek alapvonalát mérőlécekkel és indilatán szalaggal mér­ték. Ebben a hálózatban trigonométriai magasságméréssel több úton meg­határozták az egyik kataszteri hegyi pont magasságát. A dűlő keleti feléről tahigrafométriával rétegterveket készítettek. Nógrádverőcén az önként jelentkező IV. éves gépészmérnök-hallga­tók részére is tartottunk külső mérőgyakorlatokat, amelyeken kedvezőtlen (lejtős) terepen fekvő, szabálytalan alakú telkeket mértek fel különböző módszerekkel, kiterjeszkedve a tereppontok magasságának megállapítá­sára és a felvétel grafikus feldolgozására is. Az általuk készített térképbe bejegyezték a magasságokat és megszerkesztették a rétegvonalakat. A tel­kek területét a koordinátákból számítással, a rajz után pedig méréssel (planiméterekkel) állapították meg. Dr. Kossalka János ny. r. tanár vezetésével, illetőleg a tanszék segédtanszemélyzetének a vezetésével a IV. éves mérnöhallgatók megte­kintették az összekötő vasúti hidat és az állami gépgyár hídmfihelyét. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom