M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Második rész - Évkönyv
180 mezőgazda jelölt a uemesítetleu kukorica szemterméseinek változatosságát, Széli Jenőné a Dipsacaceák kromoszóma viszonya it, Bogyó Tamás a poli- ploidia-kutatásnak fejlődését tanulmányozta. Radäk Agnes oki. mezőgazda összeállította az intézet részére a kukoricanemesítés újabbkori világirodalmát és összefoglaló dolgozatot készített „A különböző tápanyagok hatása a növény vízgazdálkodására“ címmel, melyet a Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályának ülésén (1940. III. 28-án) elő is adott. Növényélettani és növénykórtani tanszék. Tanár: ár. Kövessi Ferenc ny. r. tanár. Intézetében folytatta az előző évben megkezdett növényélettani, növénykórtani és bakteriológiai laboratórium felszerelését, majd a tervezett kutatásokat systematikus munkába vette. Az élettani problémák között úgy elméletileg, mint gyakorlatilag a legfontosabbak közé tartozik a növényeknek a táplálkozására befolyással bíró tényezők quantitativ megismerése. A hőnek és a különféle tápanyagoknak a növény növekedésére, sejtjeinek szaporodására, fejlődésére, stb. külön-külön hatása és egymásra való kölcsönös befolyása. Ezek a kísérletek már eddig is meglepően szép összefüggésekre vezettek. Sajnos, a felszerelés, személyzet és a dotatió elégtelensége miatt a problémák megoldása csak lassan haladhat előre. — Mint a növénykórtan és a mycológia ny. r. tanára és a M. Kir. Földmívelésiigyi Miniszter fennhatósága alatt álló „Növényegészségügyi Tanács“ tagja, állandóan foglalkozik a növények, gombák és baktériumok által okozott betegségeivel és az ezek elleni védekezés módszereinek tanulmányozásával, valamint a védekezéseknek úgy elméletével, mint gyakorlati alkalmazásával. Dr. Kadocsa Gyula egyetemi m.-tanár, a „Növények állati kártevői“ c. tárgy meghívott előadója, mint a M. Kir. Növényegészségügyi Intézet igazgatója hivatalból is állandóan foglalkozik az állati kártevőkre vonatkozó tanulmányokkal, vizsgálatokkal és védekező kísérletekkel. Dr. Húsz Béla egyetemi magántanár, a M. Kir. Kertészeti Akadémián a növénytan és növénykórtan tanára, a Növényegészségügyi Tanács tagja, a Kir. Magy. Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának alelnöke és a „Köztelek“ növénykórtani rovatvezetője; a Kir. Magy. ■Természettudományi Társulat szaklapjának és több mezőgazdasági szaklapnak munkatársa, állandóan foglalkozott növénykórtani és növényvédekezési feladatokkal. Tanulmányozta a következő kérdéseket: Gyümölcs favédelmi permetezési kérdések; — Az almafa és a kajszibarackfa tenyészeti feltételei az Alföldön; — Az almafa törpeszártagúsága; — A kajszibarackfa gutaütése; — Zöld növények belsejében élő kedvező és káros baktériumok. Dr. Olgyay Miklós tanársegéd: Fekete gabonarozsda (Puccinia gra- minis) aecidiumának és spermogoniumának fejlődésével, a hallgatóság növénykórtani gyakorlataihoz szükséges kórtani herbáriumok gyűjtésével, preparálásával és biológiai összeállításával foglalkozott. Állandóan részt- vett a hallgatók növénykórtani laboratóriumi gyakorlatainak vezetésében. Ab első félévben a Mg. bakteriológiai e. előadás gyakorlati bemutatásait, továbbá az első és második félévben a haladók és oki. kertészek Növény-
