M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Második rész - Évkönyv
178 A birtok területe 791 kát. hold. Művelési ágak: szántóföld 640 kát. hold, rét és legelő 89 kát. hold, kert és kertészet 5 kát. hold, fásítás 8 kát. hold, beltelek 10 kát. hold, nem termő 39 kát. hold. A tangazdaság a szabad váltógazdaság szellemében szerkesztett vetésforgókat alkalmaz és ennek keretében termeli mindazokat a növényeket, amelyek termelése a helyi természeti és közgazdasági viszonyok alapján indokolt. Ezeken kívül kismértékben kísérleti célokból termelt őszi lent és szójababot, valamint néhány más növényt a hallgatóknak való bemutatás céljából. A kertészet bolgár rendszerű, árasztásos öntözéssel termelt szabadföldi növények mellett üvegházban és melegágyakban jól értékesíthető „primőr“-öket állít elő. Az igásállatállomány 30 drb hidegvérű ló és 12 drb pirostarka ökör. Az ökrök egy évi használat után prímára hizlalva értékesíttetnek. A tehenészet tehénállománya magyar pirostarka. A törzsbika telivér szimmentáli. Az átlagos tehénlétszám 80 drb. A tehenek közül 30 drb a szimmentáli bikával kerül beüzetésre és ezek ivadékai kellő válogatás után felneveltetnek. A többi tehén átmeneti lefejő, ezek borjai levágásra eladatnak, a tehenek pedig 4—6 évi használat után kiselejteztetnek. A termelt tej a leggondosabb higiénikus kezelés után Budapesten, tejüzletek írtján kerül forgalomba. A sertésállomány 32 drb szőke mangalica koca. Az évenkinti két malacozásból származó malacok expresszhízlalás útján értékesíttetnek. A tangazdaság gépekkel és eszközökkel is jól fel van szerelve, a többi között 1 drb Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth-gyártmányú és 1 drb Mavag-traktor szolgálja az intenzív talajművelést. A tangazdaság jövedelme a tangazdaság további fejlesztésére és a tudományos kísérletezés költségeinek fedezésére szolgál. Mezőgazdasági növénytani és növénynemesítéstani tanszék. Tanár : dr. Szabó Zoltán ny. r. tanár. A vezető tanár a tanrend szerinti előadásokon kívül az Iskolaorvosi és Egészségtantanári tanfolyamon „Az örökléstudomány elemei“ címmel 2 előadást, a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem és Budapest Székesfőváros Szabad Egyetemén az első félévben „Az egyéniség és fajiság öröklődése“ címmel 10 előadást, a második félévben pedig, 1940. március 14-én „A fajok eredete“ címmel 1 előadást tartott. Ezeken kívül a következő előadásokat tartotta: 1. 1939 nov. 8-án a Magyar írástudományi Társaság előadó ülésén „Öröklés és környezethatás“; 2. 1939. október 10-én a Magyar Psychológiai Társaság Örökléstudományi szakosztályának ülésén „Valóságos és látszólagos öröklés“; 3. 1939. október 12-én a Kir. Magy. Term. Tud. Társ. Növénytani szakosztályának ülésén „A Cephalaria fajok földrajzi elterjedése“; 4 .1939. december 1-én a Szt. István Akad. IV. osztályülésén „A levélállás újabb elmélete“; 5. 1940. január 22-én a Magy. Tud. Akad. ülésén „A Dipsacaceae-család új génusza“; 6. 1940. február 28-án a Rádió
